Amikor ez a cikk íródik, már a karácsonyi készülődés hajrájában vagyunk; amikor a kedves olvasó e sorokat futja át, lehet, hogy már valahol a két ünnep közötti időszakban járunk. Egy biztos: ha szeretnél ismeretlenül ismeretleneknek is boldog perceket szerezni karácsony előtt vagy után, még 2014-ben, vagy az új évben, akkor ezt bármikor megteheted pénzbeli vagy más jellegű adománnyal. Mégis, talán az ünnepek szolgáltatják a legjobb apropót erre az önzetlen cselekedetre, hiszen ilyenkor nyitottabbak vagyunk egymásra, észrevesszük azokat, akik mellett egy szürke, átlagos hétköznapon általában közömbösen elrohanunk.

Röstellem, de itt most nem a különleges karácsonyi szexuális szokásokról lesz szó (pedig… na, majd egyszer), hanem ételek és borok egymásra találásáról. Aki a cím után másra várva kattintott, és nem evés előtt, után, vagy közben csinálja, megértem, ha most csalódottan odébbáll. Bár megjegyzem, a fotoszintetizálásban nincs semmi szexi, egy jó kajálásnak pedig van élvezeti értéke, de nem téríteni jöttem, csak tippeket adni az arra fogékonyaknak.

Mi történik, amikor egy kis csapat beteg gyerek zenét, törődést és szép élményt kap? Mi van akkor, ha jó kezekben van és a jó kezek munkáját még segítik is? Akkor bizony könnyebben gyógyul - és ez lenne az adomány lényege.

1945-öt írunk. A második világháború épp az utolsó és egyben legvéresebb csatáiban szedi áldozatait, miközben a kor két leghíresebb alkotója az emberi szabadulás művészi megfogalmazásán dolgozik. A projekt nem teljesül, de két dolog megmarad: az életre szóló barátság és a skiccek.

Izgalmas tehetség készülődik megmutatni magát, ezúttal szólóban, a nagyérdemű közönség előtt. A pici, ám annál nagyobb hanggal megáldott lány december 18-án 20:00 órakor lép színre az Anker Klubban, ahol biztos, hogy mindekit magába bolondít majd... 

Már éppen kezdtem megszeretni a Samsungot, mivel legutóbb egy Galaxy S5 mini és egy Tablet járt nálam, amik belopták magukat a szívembe, most viszont nálam csücsül az Alpha, amiről sok pozitívumot nem tudok írni. Nem azt mondom, hogy rossz, csak semmi különös, vagy olyan, amire dicsérően bólogatnék.

Mindig is óramániás voltam. Van ezüst, arany, rózsaarany, olcsóbb, drágább, csillogó, visszafogottabb darabom is. 

Ha már a város több karácsonyi vásárát is meglátogattuk, ittunk forralt bort, ettünk kürtős kalácsot, és a telefonunk is a Jingle Bells dallamára jelzi a bejövő hívást, de még mindig nem érezzük igazán az ünnepi hangulatot ebben a decemberi enyhe időben, akkor csak egy megoldás marad: ellátogatni a Vintage Garden-be. Tanúsíthatom, hogy másfél óra baráti csevely és egy ínycsiklandó vacsora elköltése után úgy léptem ki az utcára, hogy alig vártam, hogy havazni kezdjen, és hozzám is elérkezzen az az karácsonyi varázs-világ, ami az étteremben körülvett.

Az elmúlt két hétben a Sonynak köszönhetően jobban szemügyre vehettem egy igazi felső kategóriás 4K TV-ét. A legtöbb embernek sajnos ma Magyarországon nem telik egy ilyen árú készülékre. Sokak szerint a 3D technológia egyre jobban kezd háttérbe szorulni, és a gyártók az UHD-ét, vagyis a 4K felbontást részesítik előnyben.