Hihetetlenül jó érzés, amikor egy olyan társaság tagja lehetsz, ahol szinte másodpercenként repkednek a poénok és ahol mindig kaland a közös nyaralás, de egy szimpla szombat este is. Közösen nevettek akkor is, amikor egy nem túl kedves kolléga arról ír, hogy milyen defektesek vagytok, amiért a kultúrát nagykanállal kínáló Barcelonába utaztok, épp a Központban foglaljátok le a repjegyet és néha lenéztek a Mechwart Liget környékére is, ahol a hazai művészélet krémje is gyakran tiszteletét teszi. A 444 cikkében megjelent ''kreatív köcsög'' és az egyébként is ránk aggatott ''budai sznob'' címszavakkal elhíresült sztereotípiák mögött önálló felnőttek állnak, akik nagyon sokat dolgoznak azért, hogy az életük álmát jelentő hivatást választhassák és azért, hogy néha új kalandokat keressenek.
A Keleti Károly utca már régen nem látszott a repülőről, amikor naplementét fotózva haladtunk a spanyol város felé, ahol egyszer már volt egy furcsa látogatásom. Barcelona már a megérkezésünkkor kimutatta a taxis foga fehérjét: különböző címeken, különböző összegeket fizettünk, mint pl. poggyász-költség, esős idő, tömeg, dugó, éttermi ajánló és gondolom levegő-díj, amik a kijelzőn szereplő számhoz egyszer csak hozzáadódtak. De akárhova mentünk is, mindig pontosan 10 Euro volt a végösszeg, lehetett a célpont 500 méterre vagy a város másik felén.
Aztán végre megérkeztünk az 1800-as, 1900-as évek építőművészei által alkotott negyedbe, ahol borzasztó irigy lettem a századra, amit a pezsgő művész élet, a városok új képének kialakítása körüli munka és a ma már alaptéziseknek számító tudományos felfedezések határoztak meg. A hetedik emeleti lakás hálószobájából és fürdőjéből eszméletlen kilátás nyílt Barcelona mesés tetőteraszaira - és a lakásra is. A vizes blokkot ugyanis egy falnak alig csúfolható, derékmagasságban felhalmozott üvegtégla választotta el az apartman többi részétől pont úgy, hogy lehetőleg mindenhonnan beláss, mint egy alkalom szülte pornófilmben - ami rengeteg poént hozott magával.
Másnap igazi turista módjára strandcuccal láttunk neki a La Ramblanak, ahonnan a tengerpart felé vettük az irányt. A beach ebben az esetben nem pont azt jelentette, mint amire egy napon tikkadni vágyó ''kreatív lélek'' vágyik, inkább úgy éreztük magunkat, mintha egy háztömb közös parkjában lennénk, ahol mindenki otthon van és jól elengedheti magát. Persze ezzel sincs baj, de szegény fiú barátunk pihenni ment, nem monokinis lányokat nézegetni, miután türelmesen végigaludta a készülődésünket.
A fátyolos napfénnyel átitatott közparkos fürdésünk után felvettük a legszebb városnézős ruhánkat és elindultunk megtudni, mitől is számít Barcelona a kreatívok Mekkájának. Első állomásunk a Güell park volt, amiről Hundertwasser mondata jutott eszembe: "A természetben nincsenek egyenes vonalak, mert az egyenes nem Istentől való". Azon túl, hogy a kedves rokonlélektől származó idézet lefedi a természet mozgása szerint épített parkot, az egész város habitusát meghatározza. Miközben Szofi a félvilág bugyuta Pokémonai helyett szép Gaudi-házakat vadászott, teljesen beszívott a hely szabad hangulata.
Barcelona rengeteg látnivalót kínál, melyek közül tőlem teljesen idegen módon a leghíresebb ragadott meg a leginkább. Ez pedig az örökké épülő Sagrada Familia volt. A gondom ugyanis a templomokkal, hogy legtöbbször nagyon ridegek és elfelejtik megmutatni azt, amit a vallásnak valóban képviselnie kellene: azt a felemelő érzést, hogy egy gyönyörű világ van körülöttünk, ahol azt a csodás lehetőséget kaptuk, hogy élhetünk benne és építhetjük. Egy pillanat alatt eltűnt körülem a rettenetes hírekkel teli környezet, ahol őrültek hatalmazzák fel magukat az őrültségeikre, mert egy szervezet legitimálja őket. Egyszerűen jó volt minden és megnyugtató, sőt még az is előfordult, hogy 30 percen keresztül csöndben ültem, követve a színes ablakokon beszűrődő fényeket. A Sagrada Familia a csodás ablakok mellett egy másik nagyon érdekes dolgot rejtett: a szobrokat, amik olyanok voltak, mintha egy évszázaddal későbbi stílus szerint készültek volna. Baromi izgalmas volt.
A klasszikus városnézés mellett már csak két dolog maradt hátra: enni valami nagyon finomat (sikerült) és belevetni magunkat az éjszakába (nem sikerült). Az enni valami nagyon finomat című terv megvalósítása mindig ott kezdődik, hogy elmenekülsz valami nagyon otromba hely (Salamanca) mellett álló otromba embertől (Mr. Salamaca), majd gyorsan betérsz a legjobb picike étterembe és olyat eszel, hogy haza se akarsz jönni. Eszti kecskesajt salátája és a mi paellánk is isteni volt, amihez még egy nagy csapat kagylót is kaptunk ajándékba kárpótlásul, mert korábban az egyik puhatestűnek volt képe nem kinyílni a forró vízben.
A szórakozóhely témakör az ''elkényeztetett budapesti népnek'' sokszor csalódás, amikor külföldön van. Nincsenek romkocsmák, nincsenek barátságos és színes helyek, csak a régi Hajógyárira emlékeztető borsos belépőt és árakat kívánó klubok. Persze, lehet ebben mi voltunk a bénák és valójában nagyon jó bulihelyek is vannak, de valahogy nem találtuk meg őket, még helyi ismerősök segítségével sem. Ellenben nagyon jó kis koncertet kaptak az alvó népek vicces magyar dalokból és musicalekből. Az utóbbival hajnalban a kultúra terjesztése volt a cél, míg az előbbi inkább arra hasonlított, mint amikor turista szalámival érkezel a beach-re.
Itt már kezd egy kicsit hosszú lenni a beszámolóm és nagyon örülök, hogy ha a kedves olvasó idáig eljutott benne. A kreatív köcsög brigád ugyanis nagyon jól érezte magát Adidas cipő és Kiszel Tünde nélkül, de nem tudott ott sem lemondani az újhullámos kávézókról, ahol mennyei szendvicseket evett, és ahol Eszti még dolgozni is tudott.
Idén a csapatra vár még egy-két őszi kaland, valamint a jövő nyár tervezése egy szintén köcsögül jó helyre...
Cikk, amire az írás részben reflektál: Megjelent a Kreatív Köcsög freelancepack in: 444
Szöveg és képek:
Olvass tovább!
ST. GERMAIN IS KIKUKUCSKÁLT A BACKSTAGEBŐL - ILYEN VOLT A PALOZNAKI JAZZ PIKNIK
HA POKÉMON VOLNÉK, CSAK A VÖLGYBEN BUJKÁLNÉK - (SZUBJEKTÍV MŰVÉSZETEK VÖLGYE)
TIHANY ÚJRA A GASZTROTÉRKÉPEN : FŰSZERKERT
APE REGINA - ALL YOU CAN EAT, CAPISCI?
Kövessetek minket Bloglovin'-on is, hogy ne maradjatok le egyetlen blogbejegyzésről sem!
Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG
Instagram: @COLORCAM_MAGAZINE
Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?
Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!
