Gyerekkorában rengeteg időt töltött a nagymamája második generációs szabó szalonjában, ahol nagy szemekkel csodálta az aranystukkós tükör előtt forgolódó nőket, miközben a külföldről behozott divatmagazinokat lapozgatta. Aztán majdnem végleg elköltözött az országból, de egy hatalmas döntésnek köszönhetően itt maradt nekünk, jószívű forradalmárnak, aki mindent szeret, csak a korlátokat nem…

Hogy kerültél a divatszakma közelébe?

Az egyetem alatt többször hívtak modellkedni, ami akkoriban azt jelentette, hogy volt egy fotós és szinte mindent én hoztam. Ez alatt az idő alatt megismertem azt az oldalt, ahol én magam vagyok a médium, akinek a többiek üzenetét kell átadni. Közben egyre erősebben munkálkodott bennem az az érzés, hogy nekem is vannak üzeneteim, amiket szeretnék közölni és szinte észrevétlenül csúsztam át először a fényképezőgép másik oldalára, majd a divatújságíráshoz.

Hogyan kezdted felfedezni azt, amit egy újság szerkesztése jelent? 

Nagymamám szalonjában rengeteg divatmagazin volt, amit mindenki külföldről hozott. Ezek persze elég hamar a kezembe kerültek és tisztán emlékszem arra, ahogy átlapoztam őket és már volt véleményem arról, mi jó és mi rossz bennük: hogy van kialakítva a layout – amit magamban persze nem így hívtam - mennyire izgalmas vagy unalmas a szöveg és a kép aránya. Ez igazából egy ráérzés volt. Tudattalanul magazint szerkesztettem, pedig annak idején, ha másokat kérdezel, elképzelhetetlen volt, hogy komoly, nemzetközi divatlap legyen Magyarországon, mégsem foglalkoztattak a korlátok.  

Milyen volt akkor egy női trend magazin?

Nem volt akkoriban a magazin készítésnek hagyománya, nem voltak szabályai. A kilencvenes évek elején hirtelen meggazdagodott emberek néha azzal próbáltak pénzt ide vagy oda áthelyezni, hogy divatlapot csináltak. Ezek a kiadványok pár számot megéltek, de nem voltak később jelentősek. A szakmában jó fotósok voltak és erős vizuális látásmód, de nem volt működő ipar a háttérben. Szó sem volt még arról, hogy egy komoly cég azt mondja majd, hogy szeretne komoly, nemzetközi trendlapot  csinálni.

Hogyan tudtál akkor tapasztalatot szerezni és hogy kerültél mégis divatmagazinhoz?

Nem lehetett ilyen szinten akkoriban magazinkészítést tanulni, de ezt nem is lehet igazán tanítani, mert tapasztalatból jön. Nekem anno nagyon sokat segített, hogy a brit Vogue-nál sikerült eltöltenem pár hónapot, mint gyakornok. Az a pár hónap, amit ott töltöttem, százszor többet ért, mintha bármilyen iskolában próbáltam volna elsajátítani a tudományt. Először 1997-ben jöttek oda hozzám, hogy lenne-e kedvem egy hasonló kiadványt szerkeszteni, és én 23 évesen azt mondtam, hogy lenne. Aztán az Elite Magazinnál találtam magam.

Hogy köszöntött az életedbe a Glamour?

Magyar ember sokszor csomagol – ez egy alapvetés. És én tényleg csomagoltam: a férjem kanadai állampolgár, akkor találkoztunk, emellett úgy éreztem, méltatlan körülmények között dolgozom és több vagyok ennél. Amikor már tényleg szinte fél lábbal kint voltam, szóltak, hogy jön a Glamour, amire bárki, aki a divatszakmában mozog, azt mondja, hogy a Vogue után az első ikonikus lap. Úgy gondoltam, megvárom, mi sül ki belőle és a jelöltek közül rám esett a választás. Akkor megbeszéltük a férjemmel, hogy egy évre elvállalom és végül itt maradtam…

Milyen vagy, mint szerkesztő, miből inspirálódsz?

Azt gondolom, nem szabad status quo-ból szerkeszteni, mert aki úgy szerkeszt, az elvesztette a kapcsolatot az igazi világgal. Nekem viszont semmi bajom a valósággal: én a mai napig felszállok a metróra és figyelem az embereket: hogy viselkednek, hogyan öltöznek, mi tetszik nekik. Azt is gondolom, hogy annak ellenére, hogy egy fotózás nyilván más műfaj, a valóságot nem szabad elfelejteni és nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a magazinnal azoknak az embereknek is üzensz, akik a metrón ülnek vagy szembe jönnek az utcán.

Számodra mit jelent a ’’szépség”?

Mindig a szépet keresem és mindig a szépet akarom megmutatni. Azt hiszem, ez egy hitvallás-féle dolog, hogy megpróbálsz jó dolgokat, pozitív dolgokat adni az embereknek. Valahol ez a magazin mondanivalója is, hogy mind belső mind külső értelemben megpróbáljuk megtalálni azt, ami szép. Emellett tudni kell, hogy az élet nem csak csodás dolgokból áll. Azt, hogy árnyék nélkül nincs fény, a fotósok is tudják, ahogy azt is, hogy anélkül nincs kontraszt sem. A kontraszt is kell, mert ez a kettő fogja majd eldönteni, hogyan látod a dolgokat és mit tartasz majd szépnek, mit lesz érdemes megmutatni.

És mit jelent a divat?

A divat egy nemzetközi nyelv. Mindenhol értik, bár mindenhol vannak különbségek. Igazából az, hogy milyen a külső megjelenésed, mit veszel fel, hogyan hordod a hajad, hogyan sminkelsz - az nagyjából társadalmi egyezmények alapján történik, de mindig van a dolognak egy megfejthetetlen része, amit megpróbálunk előre kitalálni. Ezt nem lehet megmagyarázni, mert nem racionális. Inkább kicsit olyan, mint a művészet.  A divat is "egyszer csak történik", és akkor "egyszer csak" ezt kell csinálnunk, de nem tudjuk megmagyarázni, miért.

Hány éves korig lehet megmaradni a pályán és mennyire vagy nyitott úttörőként az újabb generációra?

Szerintem az életkornak semmi összefüggése sincs azzal, meddig főszerkesztő valaki. Az életkorral rétegek rakódnak rád és ezek a rétegek, ha  jól élted meg az életed, akkor segítenek téged. Már rengeteg tapasztalatom van, de egyáltalán nem félek a fiatalabbaktól. Sőt, úgy érzem, én is benne vagyok ebben az új generációban és néha merészebb is vagyok náluk, mert a tapasztalataimmal már máshogy látom a dolgokat.

Mit üzensz azoknak, akik még nem kezdtek bele a karrierjük építésébe?

Azt, hogy legyenek bátrak és - ahogy annak idején engem sem - őket se érdekeljék a korlátok. Feszegessék a határaikat, utazzanak és szerezzenek sok tapasztalatot a világból, amit átadhatnak minél több embernek.

Szöveg: Pozsgai Brigitte

Képek: Farkas Márton

Inspirálnak minket:

TÉLEN-NYÁRON A BALATON SZERELMESE - INTERJÚ SZAUER JUDIT GASZTRO PR SZAKÉRTŐVEL

"MINDENT EGY KONCEPCIÓ KÖRÉ ÉPÍTEK" - INTERJÚ KISS MIKLÓS DIZÁJNER ÉS KÉPZŐMŰVÉSSZEL

"NEM AKARTAM SZÍNÉSZ LENNI" - BESZÉLGETÉS KAUTZKY ARMANDDAL

TEGNAP HAZUDTAM LEGUTÓBB A KOMMENTELŐKNEK - SIXX INTERJÚ

EGÉSZ NAP MELEGÍTŐBEN - INTERJÚ GRECSÓ ZOLTÁN KORTÁRS TÁNCOSSAL

Kövessetek minket Bloglovin'-on is, hogy ne maradjatok le egyetlen beszélgetésről sem! 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: @COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!