Felfaljuk Ázsiát 6. - Bambuszliget Japán Étterem

Megjelent: 2015.08.05. 07:30
Írta: praclee

Még nem zárult le ázsiai körtúránk, de bátran kijelenthetjük, hogy egy biztos: a Bambuszliget Étterem hű a nevéhez. És ha nem is kimondottan ligetben, de a nyugalom szigetén érezzük magunkat.

img_7407-3.JPG

Délután van, a nap lemenőben, gyönyörűen megcsillan a vízen és kúszik a Gellért-hegy lába felé. A rakparton közlekedő autók csak némileg zavarnak. Párszor felkapjuk a fejünk és megjegyezzük, de egyébként belefeledkezünk a tájba, a terasz óvó világába és a hajónkba. Aminek az árbócát el kellett engednünk és hagytuk süllyedni a hajót. Ez nem az étterem hibája, nekünk látott nagyot a szemünk és nem is voltunk tisztában az adagok méretével.

Az előételnek berendelt gyoza és zöldbab már magában egész adag. A gyoza házilag készül és ez látszik is rajta, az ízén pedig teljes mértékben érződik. A tésztája roppan, a hús is finom belül. A hozzá kapott szósz pedig pikáns, kicsit csípős.

A zöldbab igazából nem nagy dolog, több helyen is ettünk már, valahogy itt tetszett a legjobban. Talán a nagy szemű tengeri só, vagy a Duna közelsége, nem tudjuk, nekünk most ez magas élvezeti értékkel bírt. A zöldbab igaz előétel, mégis szép nagy tálka érkezik, máshol fele ennyi egy adag. Így miután ráfordultunk a garnéla rákos ramenkára, már éreztük, hogy baj lesz. Olyan méretes a leves, hogy a pincérek is megmosolyogják rémült tekintetünk.

 

 

 

A leves jó, de nekem nem elég zamatos. Kérdeztük az elkészítési módját, itt pl. nem raknak bele tonhal reszeléket. Másutt kaptunk és esküdtek rá, hogy az kell. Mivel se nem vagyunk ázsiaiak, se nem az ázsiai konyha szakértői, így nem törünk pálcát senki felett. Az viszont bizonyos, hogy a levesbe tálalt rántott tojás spenóttal isteni finom. A tojás később nigiriben is visszaköszön, ugyanolyan kellemes ízzel. Az eddigi legjobb tojásos nigiri, amit ettem. A shitaki gomba szintén izbombaként robban. Talán a titok, hogy előtte vajon megpirítják picit, így sokkal intenzívebben jönnek az ízek. Egyedül a kalifornia paprikát érezzük nem oda illőnek.

img_7329-3.JPG

A Miso leves viszont megnyerő. Benne vannak a megfelelő ízjegyek, mégse tolakodik túlzóan. Ahány ház, annyi miso leves, mondhatnánk. A Bambuszliget misoja bejött.

img_7315-3.JPG

Ezután következett a curry-s csirke. Erre már csak azért is kíváncsi voltam, mert anno ettem ilyet Japánban nem is egyszer, másrészt a Kanpay-ban is kóstoltuk a múltkor, ahol annyira nem nyerte el tetszésem. Az utóbbit kicsit olyannak éreztem, mint egy hazai paprikáskrumpli felfogás, a Bambuszliget curry-s szósza viszont megközelítette azt az élményt, amit régen kint kaptam. Ez kicsit csípősebb fogás, köszönhetően a chilinek, de azért bátran bevállalhatja mindenki.

img_7333-3.JPG

A Tori-Karaage-ra hagytuk magunkat rábeszélni, és milyen jól tettük! Sakéban, mely a japán rizspálinka, szójában és fokhagymában pácolt csirkecombokról beszélünk, melyet egy napot hagynak marinálódni, majd burgonyalisztben kisütik. Izgalmas fogás, hozzá a majonézes burgonyasaláta, mely a házi majonézből készül tonkatsu szósszal remekül kiegészíti a csirkét. Ezt minden bizonnyal magunktól nem kértük volna, de hálásak vagyunk, hogy hallgattunk a pincér javaslatára.

img_7337-3.JPG

Ekkor már vészesen tele voltunk, de még csak most jött a sushi hajó. Itt hívnám fel a figyelmét azoknak, akik még nem voltak a Bambuszligetben, hogy a legkisebb hajó is óriási. Azt hittem, hogy valami hiba történt, mikor kihozták az asztal nagyságú épíményt, teljes pánikban voltam, mert tudtam, hogy ezt már nem fogjuk tudni megenni. Kérdeztem, hogy nem kaphattunk volna kisebb hajót, de kiderült, ez a legkisebb. Ezzel 2 fő szinte jóllakhat.

  

 

 

Itt is rábíztuk magunkat a szakácsokra, így olyan különleges dolgokkal is találkoztunk, amivel az előző helyeken még nem. Ilyen volt az uborkába tekert avokádó gunkan vagy a szivárvány tekercs, de a pácolt makréla nigiri is különleges. Ahány sushis, annyiféleképpen állítják be a pác arányait, ami sóból, cukorból és ecetből áll. A makréla pedig olyan halfajta, ami érzékenyen reagál ezekre a dolgokra, így biztosak lehetünk benne, hogy minden étteremben mást fogunk kapni. Az arányokat még nekünk sem árulták el, a lényeg, hogy különleges és finom íze volt. Kaptunk a hajónkra még Kibi makit, mely egy tempurázott lazac maki. Ez úgy készül, hogy megcsinálják a sushi tekercset, majd bundában kisütik, így egy ropogós külsőt kap.

Szerettük a sushikat. A rizs ugye elég kényes téma. Még ha mindenki ugyanazzal a rizzsel dolgozik is, az eljárás mindenhol eltérő. A Bambuszligetben nagyon finom rizzsel érkeznek a nigirik és a sushik. Amit észrevettünk, az az algalap kicsit rágósabb állaga volt. Nem tudjuk, hogy a frissességtől vagy egyéb más tényezőktől függött-e, de ez nem élt együtt a sushival, hanem dolgoznunk kellett picit, hogy lenyeljük.

Végezetül, csak a kedves olvasó kedvéért, még kóstoltunk egy desszertválogatást, hogy teljes képet kapjunk. Egyébként a hajó felénél már feladtuk reménytelen küzdelmünket. Bár elsőre nem tűnhet soknak, egy előétel, leves, főétel és némi sushi, valójában a felénél már bőven jól laktunk, a pincérek pedig jót derültek rajtunk, ahogy szuszogva levegő után kapkodtunk.
img_7373-3.JPG

A desszertválogatásban japán gesztenyepudingot és túróbombát kaptunk. Nem különleges, nem reprezentatív, mégis igazán finomak, és bármikor szívesen ennénk. A japánok ugye nem igazán a desszertekről híresek, így nem is fogunk óriási megfejtésekkel találkozni, de ezek igazán könnyed levezetői az egész estés lakomának. Kétféle kókuszgolyót és grillezett körtét is kaptunk, amik szintén üde záróakkordjai voltak az estének.

Merthogy közben ránk esteledett. A levegő lehűlt, de kényelmesen betakargattuk magunkat a székre kikészített pokrócokba és gyönyörködtünk a kivilágított budai oldalban, meg a ringatozó hajókban.

Ízben számunka még mindig a FUJI az első, de hangulatában, kiszolgálásban és az egész miliő tekintetében a Bambuszliget befutóra áll.

Bent egyébként három szint is található. A pincében a tradicionális rész, ahol földön, kis asztalok mellett nagyobb társasággal költhetjük el ebédünket vagy vacsoránkat, a földszinten normális éttermi részleg, az emeleten pedig kis boxokba ülhetünk. Nagy forgalom esetén nekem ez is izgalmas, mert ha például egy hideg téli estén romantikus meghitt vacsorára vinném a kiszemelt hölgyet, az elválasztó falaknak köszönhetően egy igazán intim teret kapunk, ami csak a miénk, és nem kell a bámészó tekintetektől félnünk.

 

 

 

A Bambuszligetet kifejezetten ajánljuk jó időben, lemenő napnál, teraszon ücsörgős hangulathoz, minőségi étkezéshez. Sikerült elfelejtenünk, hogy Pesten vagyunk, pestiek vagyunk. Úgy éreztük magunkat, mint a turisták, akik megengedik maguknak, hogy ne csak az árat nézzék, és hogy a hely minél közelebb legyen a belvároshoz, hanem engedjenek a csábításnak és élvezzék az életet. A Bambuszligetben ezt lehet.

Dani

 

Colorcam menni Ázsia:

FELFALJUK ÁZSIÁT 1. - RAMENKA

FELFALJUK ÁZSIÁT 2. - YAMATO

FELFALJUK ÁZSIÁT 3. - KANPAI IZAKAYA JAPÁN BISTRO

FELFALJUK ÁZSIÁT 4. - MAGURO SUSHI BAR

FELFALJUK ÁZSIÁT 5. - FUJI JAPÁN ÉTTEREM

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr697414322

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

világevő · http://vilagevo.blog.hu 2015.08.05. 18:14:20

Az edamame miért zöldbab? Éretlen szójababról van szó, nem az itthon elterjedt zöldbabról.
süti beállítások módosítása