Még nincs egy éves a Ramenka, de már nyitás után egyből beverekedte magát a divatos, menő helyek közé. Miközben próbáltam legyűrni az étterem névadó levesét, olyan kínzó kérdések gyötörtek, hogy például sok lány ismerősöm, akik 50 kiló körül mozognak, hogy tudnak megenni egy óriási tál levest, ami több mint 7 deci, telepakolva hústól kezdve tésztával és mindennel. Rajtam ugyanis kifogott, pedig én 70 kilós vagyok.
A Ramenka egyébként a Szimplával szemben helyezkedik el, és 11.30-tól 22.00-ig várja az éhes szájakat vagy inkább üres hasakat. Nehezen találni a Kazinczy utcánál felkapottabb és frekventáltabb városrészt, de pont ezért nehéz is olyat helyet létrehozni errefelé, amire az emberek ráugranak, és hűséges vendégei maradnak. Itt működni látszik a dolog, mert tervben van, hogy bővítenek még egy-két testvér-étteremmel, és a házhozszállításon is erősen gondolkodnak.
A belső tér nem nagy, viszont jó a kialakítása, és mivel ez egy levesező, ami inkább a street food felé hajlik, minthogy étterem lenne, gyorsabban cserélődnek az emberek, így közvetlenebbül le lehet ülni egymás mellé, vagy hely hiányában egymás ölébe.
Már kezdem megszokni a szürke mázolatlan falakat, amik úgy tűnik, egyre divatosabbak mostanság, mert rengeteg felé fogad ez a „látvány”. Elsőre mindig azt hiszem, hogy nem volt idejük kifesteni. Itt viszont jól ellensúlyozzák a szürke egyhangúságát a fa bútorokkal. Középen egy hosszú fa asztal, körülötte pedig súlyos faragott fatömbök, amikre leülhetünk. A hely kutyabarát, sokan érkeznek kedvenc négylábú társukkal. Számukra külön tálka bújik meg a sarokban.
A japán felmenőkkel rendelkező, de kínai tulajdonos, Lu Boyin, 10 éves kora óta él Magyarországon. Elvégezte a marketing szakot, ám nem akarta megnyitni a századik kínai büfét, hanem megnézte, mit nem lehet még itthon kapni. Mivel „rámenkázó” még nem volt, és az étterem konyhája elég kicsi, ami korlátozta a lehetőségeket, így esett a választás a ramenre.
A ramen egy japán tészta leves, de sokan kínai eredetűnek tartják. Bár kinézetre hasonlít, mégis eltér a vietnámi pho levestől, amiben rizstészta van és korianderrel, valamint citrommal (lime) ízesítik. A ramen búzalisztből készül, és a levesből hiányoznak a savanykás ízek, illetve kevésbé fűszeres.
Az eredeti ramen leves alapja szárított tonhal reszelékkel készül, és több mint 14 órát kell főzni, hogy ízletes legyen. Itt húsleves alaplével dolgoznak. Lu Boyin elmondta, hogy az eredeti receptet Magyarországon képtelenség előállítani, mert ugyan sok hozzávalót és fűszert lehet itt is kapni, de pl. tonhal reszeléket lehetetlenség beszerezni, vagy mire hozzánk eljutna, olyan csillagászati ára lenne, amit az emberek már nem fizetnének ki egy levesért. Ezt sajnálom, mert szívesen összehasonlítanám az ittenit az eredeti ramennel.
Az alaplé így marad egy húsleves. Amitől viszont más lesz, az a húsok elkészítése.
Ezen is változtatni kellett, mert az eredeti receptben marhalábszár szerepel, ami sokkal zsírosabb. Ezt az ázsiaiak előszeretettel szopogatják, és egészségesebbnek is tartják. Az európai ember viszont a színhúsokat részesíti előnyben, így ezt is le kellett cserélniük lapockára.
A hely névadója, a ramenka, a sertéshúsos változat, ami sertés császárból készül. Ezen már több a zsiradék, de mivel sokáig főzik és pácolják, a zsíros rész szétomlik a szánkban.
A pácolásnak és a különleges fűszereknek köszönhetően mind a sertés, mind a marha íze új dimenziókat nyitott meg számomra. A csillagánizs, babérlevél, szerecsendió, gyömbér kombinációja nagyon különlegessé teszi a húst. A szokásos vasárnapi húsleves után elgondolkodunk rajta, hogy legközelebb otthon is beledobáljuk ezeket a fűszereket, míg anyu nem figyel oda.
A leves további összetevője a búzalisztből készült tészta, amit helyben készítenek, de kérhetünk bele soba tésztát is, ami a hajdinás változat. Van vega változat, aminek miso leves az alapja, de ha szeretjük a tengeri herkentyűket, próbáljuk ki a kagylós, rákos változatot is.
Ezenkívül megéri kísérőket is rendelni, amik között szerepelnek igazán izgalmas darabok és a nagyi titkos receptjei is. Bevallom, utóbbiak engem sokkal jobban lenyűgöztek. Nem hiába, a nagymamák a legjobbak főzés terén.
Az egyik ilyen kísérő falatka a gyoza, ami sertéshúsgolyó bundában kisütve. Ezt itt házilag készítik, nem pedig a mirelit változat, ami sok helyen megy. Ennek köszönhetően egy iszonyat finom és zamatos húsgolyót kapunk, amely bundája tökéletesen roppanós. Ezt aztán mártogathatjuk egy szójaecetes, szezámolajos nagyon kellemes dip-be.
A másik nagymama recept a kínai chilis krumplisaláta. Valójában ez hajszálvékonyra vágott krumpli és sárgarépa együttese, melyet leforráznak, majd fél napot állni hagyják egy különleges szecsuáni borsos, chilis szószban. Isteni finom, zsenge, üde, vibráló ízek. Mennyei.
Kérhetünk még koreai kimchit, ami egy 2-3 hétig érlelt kínai kelkáposztát takar, melyet szintén chilivel turbóznak fel. A japán retek pedig egy édeskés-savanykás frissítően roppanós zöldség. Igaz ez sárga.
Ha valaki megkóstolná a japán söröket, itt megteheti. Mégis én azt mondom, ne hagyjuk ki mugicha-t sem, ami egy kínai árpa tea. Nagyon finom, karakteres, mély íze van, ami kitűnő szomjoltó a csípősebb falatok között. Megkóstoltuk a Shochu árpa pálinkát is. Tudni kell, hogy az ázsiaiak nem bírják az alkoholt, így a maga 25%-ával talán nevetségesen hangzik a magyar ember számára, aki a 47%-os pálinkához szokott. Ízre inkább hasonlított a vodkához. A szilvabor viszont igazán kellemes meglepetés. Kint olyan népszerű, mint itthon a Tokaji. Én ritkán fogyasztok alkoholt, mégis ízletesnek találtam, és máskor is szívesen innék belőle.
Összegzésként elmondható, hogy a Ramenka egy nagyon jó hely, ha a belvárosban farkaséhesen keressük a megfelelő éttermet. Olyan óriási egy adag, melyben minden fontos dolog megtalálható, hogy garantáltan eltelít egy napig. Tojás, zöldség, hús, tészta és majdnem egy liter leves. Ha viszont tényleg valami igazán különlegesre vágytok, a gyoza-t és a krumplisalátát semmiképp se hagyjátok ki! Már csak a nagyi kedvéért se!
Info: ramenka.hu vagy Facebook
Cím: 1075 Budapest, Kazinczy utca 9.
Dani
Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG
Instagram: COLORCAM_MAGAZINE
Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?
Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!
