Három egymást követő reggel, három különböző kávézóba mentünk, melyek sok tekintetben hasonlóak. Mind újhullámosak, ketten is La Marzocco kávégépet használnak, mindegyikbe éppen, hogy beférünk, és mindegyik helyen találunk valami igazán szerethetőt. 

Ráadásul valahol még a WeTryBudapest paypass szolgáltatását is tudtuk tesztelni. Erről csak annyit, hogy a mindenki által jól ismert We Love Budapest és a MasterCard közösen keres tesztelőket, hogy kipróbálják, vagyis célzottan kezdjék el használni a paypass szolgáltatást. Ráadásul adnak 10 000 Ft-ot, ami igen jó ösztönzésnek.

Mi is teszteljük a rendszert, de sajnos sok hely van, ahol hiába fizethetnénk, gyakorlatilag nem működik a rendszer, már a nyitás óta.  

Nem a kávék íze szerint teszteltük a helyeket, hanem hangulat és szerethetőség szempontjából. Hiszen itt már nem arról beszélgetünk, hogy az Illy kávégépben mindenhol megszokott ízünket kapjuk vissza, vagy a Nespresso kapszulánkat szürcsöljük, hanem arról, hogy kinek milyen szűrő vált be. Mennyire párás a levegő, hány bárra húzza fel a nyomást, mielőtt kiengedi. Igyekeztem figyelni és tanulni, de nekem pár mondat után kezdett kínaiba fordulni a dolog.

Első nap a Kontakba mentem. Ez a hely már fent volt a listán, mert instagramon láttam pár héttel korábban, és igényes fotóikkal egyből elcsábítottak.

Ez a kis kávézó a Deáktól két percre a Károly körúton található, egy macskaköves belső udvarban. Ha nekem azt mondják belső udvar és macskakő, egyből kíváncsi leszek, és szerintem nem vagyok ezzel egyedül.

Peti és felesége igen fiatalok, mégis olyan rutinnal viszik az üzletet, mintha hosszú évek állnának mögöttük. Az eleinte Apple cuccokkal, design kellékekkel és mellesleg kávéval foglalkozó kis boltocska magát alakította. Vagy az ide betérők kezdték el alakítani. Most már a sütik, és a kávé kapja a legnagyobb szerepet, de a polcokon továbbra is megtalálhatók fiatal magyar dizájnerek táskái, mobiltelefon tokjai (kedvencünk a legós) és sok egyéb dolog. A sütik, talán mondani sem kell, mind házi készítésűek, naponta változnak, és kétszer nem készülnek el ugyanúgy. A joghurtos müzlihez a joghurt a Vásárcsarnokból érkezik, házi. És a kedvencem a müzli szelet. Emlékszem, gyerekkoromban, mikor iskolába vittem néha Cerbonát, már akkor se szerettem. Ha már akkor itt tartottunk volna, hogy ilyet vihetek suliba!

A három hely közül ez a legnagyobb. Bent is kényelmesen elférünk, de kint is leülhetünk a belső udvarra, ami külön élmény. El nem hinnénk, hogy a körúton vagyunk.

Ide nem csak kávézni jön az ember, hanem beszélgetni is. A tulajdonosok, talán mert fiatalok, ott van a csillogás a szemükben. Lelkesek, és mindenkivel szóba elegyednek. Nagyon szerethetőek, ezért nálam abszolút első helyen végeztek. Itt nem lehet megúszni, egy gyorsan bedobok egy kávét, és megyünk továbbal. Ha jót akarunk magunknak, fél óra, de bőven lehet 1 óra. Romantikus ifjú párnak is javallott a hely látogatása.

Második nap a My Little Melbourne volt soron. Szintén a Deáktól egy percre, a Madách téren található a nevéhez hű, icipici kávézó. Szinte az ajtóban van a pult, ahonnét a rengetegféle kávét, forró csokit, friss croissant-t, gyümölcsöket kérhetjük. Ezen felül, van Fritz Kola, gyümölcssaláták, és sok minden más a hűtőben.

Itt is nagyon adnak a dizájnra. Még a szalvétára is a nevük van nyomva. Az ajtó mellett magadnak szedheted ki a kosárkából a pékárut, ami nekem nagyon bejött. Szeretek válogatni.

Egy csokis croissant, diós csiga és forró csoki társaságában felmentem az emeletre, ami igen nehéz mutatvány teli kézzel, mivel a lépcső szinte fél fokokból ál, és szolid egy fő a szélessége. Fent, ha az ablakhoz ülünk, kilátunk az utcára, bár egy régi bicikli, mint díszítő elem korlátoz, de egyáltalán nem zavaró. Sőt, kívánjuk, hogy a küllők mögé bújva szemléljük az arra járókat.

Van pár divat újság, ha meguntuk a nézelődést, így még jobban kiélvezhetjük a forró csoki szürcsölését, ami egyébként nem hatott meg túlzottan. A csokis croissant elmegy, viszont a diós csiga teljes kapufa. Diót alig látott, félig sült át, zsíros a tészta. Csak nagy nehézségek árán tudunk leküzdeni. Sikerült beleválasztani? Lehet a mini szendvics burgert kellett volna kérni, de az akkora mint a fél öklöm, mégis 400 Ft.

Itt tudtam fizetni paypass-szal, de kicsit olyan volt, mint mikor az ember a közértben áll sorba. Bár lehet, ha kiültem volna, és többször oda járnék, már elbeszélgetnének velem. Ez a hely, mégsem olyan közvetlen, búvós és meghitt. Ez egyébként nem hátrány, csak megjegyeztem.

Rengeteget utazok, és furcsa késztetésem van mindig a mosdókagylókat lefotózni. Igazi kis gyűjteményem, és videótáram van már ezekből. Így szeretném megragadni az alkalmat, hogy életem eddigi legabszurdabb mosdókagylója címet odaítéljem a My Little Melbourne-nek. Nem akarom lelőni a poént. Már csak ezért is menjen el mindenki!

Utolsó napra esett a Fekete, ami akár a háromszöget is bezárhatná, úgy helyezkednek el egymáshoz képest ezek a kávézók. Az Astoriánál található, a Kálvin fele haladva a jobb oldalon. Közepesen nagy, nekik is van kiülős részük, ami annyira nem csábít. Igaz vasárnap nem volt sok kocsi, de hétköznap óriási ott a forgalom, és a levegő sem a legkellemesebb. Bent viszont bárszékeken ülhetünk a fal mellett, és figyelhetjük, ahogy készítik nekünk a kávét. Itt egyszemélyes kiszolgálás fogad minket, így megint csak adódik a beszélgetés. Persze ide is kell a késztetés, de az megvan a fiatal szőke hölgy részéről. Kedves, mosolygós. Szeretjük.

Van levendulás forró csoki, házi szörpök, de amiért mentem, bagel az pont elfogyott napokkal ezelőtt, és nem kaptak utánpótlást. Szendvics nincs, csak pár brownie és répatorta. Utóbbit kérek. Kiderül, hogy a tulaj, Sári csinálja mindig a sütiket. A répatorta nagy kedvenc az üzletben, így szinte minden nap kell sütnie. Sári nem mellesleg a MaryPopkids énekesnője. Milyen kicsi a világ! Aznap este volt a Nagyszínpad döntő, úgyhogy én is becsekkoltam instagramról, és küldtem a süti kíséretében egy szavazatot.

Kávét itt is kapunk mindenféle minőségében, és rajzolnak nekünk szívecskét, virágot, vagy amit akarunk. Itt sajnos nincs trükkös mosdó, se mosdókagyló, viszont egy gyönyörű faajtó, ami a régi falak feltárásakor került elő. Ezt nagyon ügyesen meghagyták, így igazi éke a helynek. Én simán elnézegetném percekig.

A Kontakt után nálam a Fekete végzett a második helyen. A dizájn itt is aprólékosan megtervezett, jól eltalált minimalista. Nagy cégek tanulhatnának ezektől a kis helyektől, hogyan építsenek kevésből pont tökéletest. 

Haverkodjunk a Facebookon is: www.facebook.com/colorcammag

Gasztrofótók minden mennyiségben: http://instagram.com/colorcammagazine