Szerencsére nem kell Bécsig utaznunk, ha ránk tör a semmi máshoz nem hasonlítható karácsonyi hangulat, mert Budapesten is bőven akad adventi vásár, ahol némi gőzölgő alkoholos ital segítségével fokozható a Xmas feeling. Szerencsére Bécshez hasonlóan egyre több kis terecskén találunk hüttét, forralt boros bögrét szorongató helyiekkel. Ilyen például az óbudai promenádon található Puskás Öcsi tér, ahol a Symbol terasz alakul át jelképes alpesi kunyhóvá és megtelik a tér élettel, zsibongással, fűszeres nedűt kortyolgató felnőttekkel és kergetőző gyerekekkel.

Ha már jól átfagytunk, és meg is éheztünk, akár be is térhetünk a legendás focistáról elnevezett étterembe, hogy felmelegedjünk és megkóstoljuk Öcsi bácsi kedvenc magyar és spanyol ételeit, ahol most frissített étlappal várnak minket.
Fáradtságot nem kímélve fel is kerekedtünk, hogy leteszteljük a helyet. Maga a pub nagyon hangulatos, tele van Puskás relikviákkal, meg kivetítőkkel, hogy a sportrajongóknak lehetőségük legyen vizuális éhségüket is csillapítani.

Mi a Pancho Pub teraszán ültünk le azon egyszerű oknál fogva, hogy ott van elegendő fény a fotózáshoz . Ez egyébként a Symbol belső, fedett részén van, és köszönhetően az üvegtetőnek nagyon kellemes és különleges az egész helyiség atmoszférája.

Szép színes limonádék kortyolgatásával hangolódtunk a kulináris élvezetekre. Epres és citromos-bazsalikomos ízesítésűek voltak, az utóbbi nincs az itallapon, külön kérésemre készítették el.

Tapas tállal indítottunk, ami négy féle húsmentes kencét és friss, házi pirítóst jelent. Teljesen rendben volt, nem is vártunk mást, minthogy előkészítse a gyomrunkat a következő fogásokhoz.

Levessel folytattuk, mert ilyen időben kifejezetten jólesik az ember lelkének a jó meleg nedű. Ízletes, aranyló, tiszta húsleves érkezett velőscsont karikákkal megfelelő mennyiségű zöldséggel és tésztával. A másik pedig sűrű, erdő illatú, selymes vargánya krémleves volt pirítóssal. Ezen a ponton elgondolkoztunk, hogy bevállaljunk-e még egy-egy hamburgert, vagy desszerttel zárjuk a menüsort.

Végül nem bírtuk ki, jöhetett a hamburger, de bevallom nőiesen férfiasan, alaposan kifogott rajtunk. Hatalmas tányérokon, óriási adag hasábburgonya, sült hagymakarika és friss saláta társaságában érkezett a gigantikus Pancho burger, aminek látványától is azonnal jóllakik az ember. De nem értük be ennyivel, mert a belbecsre is kíváncsiak voltunk. Ahogy az elvárható, az összetevők is túlszárnyalnak minden átlagos hamburgert: a zsömle helyben készül, a húspogácsa 4 féle marharészből áll, friss, minőségi alapanyagokból. A klasszikus hamburgerbe való zöldségek sem hiányoznak belőle és mindennek tetejében különleges fűszeres majonézes szósszal van megkoronázva.

Ezek után képesek voltunk még egy-egy desszertet is rendelni. Az étlapon található „hosszabbítás” kategória klasszik desszertjeit kóstoltuk meg a túrógombócot és a császármorzsát. Előbbi legendás hírrel bír, rengetegen imádják és járnak vissza érte az étterembe. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen kifejezetten könnyű és tényleg nagyon-nagyon finom.
A kajzersmarniért Ferenc József is ölre ment volna. A túrógombóchoz hasonlóan szintén könnyű volt, ropogós, sárgabarack lekvár járt hozzá, ahogy kell.

A kötelező kör még hátravan: a tálalás ízléses volt, a kiszolgálás elsőrangú, figyelmes, udvarias, közvetlen, de mentes a túlzott bizalmaskodástól, bratyizástól. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk a Pancho Pub-ot. De tényleg.

írta és fotózta: Basa Veronika

A képek Sony Alpha 99-el készültek! Köszönjük a Sony magyarországi márkaképviseletének!