Azon szerencsés helyzetbe kerültem, hogy tesztelhettem a világ legkönnyebb érintőképernyős ultrabookját, mely nem csak kinézetben, de használhatóságban is magasra tette a lécet. Kisebb, gyorsabb  és karakteresebb, mint a júniusban debütáló Macbook Air 13”.

Első benyomás: a dobozt kinyitva egyből szembetűnik, hogy a Sony a Pro ultrabookjával igenis a prémium vásárlókat szólította meg. Egy vékony filc anyaggal bevont karton elemből emelhettem ki a világ legkönnyebb ultrabookját.

Első ránézésre is gyönyörű a dizájnja: az anyagválasztás, az élek kidolgozása és a logózás is kifogástalan. Egyetlen dologba tudok belekötni: a klaviatúra körüli anyag nagyon finom, szemcsés smirglire hasonlít, ami 3 másodperc alatt koszolódik, persze csak ha hozzáérünk.

De mondhatjuk azt is, hogy annyira szép ez a tárgy, hogy akkor is érdemes kiadni érte közel 400 ezret, ha csak nézegetni szeretnénk.

A viccet félretéve, a tervezők a Pro-t valóban munkára tervezték. A munkafolyamatok gyorsaságáért az Intel® legújabb, 4. generációs processzora felel, 4GB memóriával. A billentyűzeten jól elkülönülnek a gombok, melyek háttérvilágítást is kaptak, és a nagy clickpad is kényelmesebbé teszi a munkánkat. A billentyűzet megvilágításáról megjegyezném, hogy amikor a kijelzőn visszatükröződik a sok pici led, olyan, mintha sok-sok csillagot csodálnánk a Sony felirat alatt. Nem vagyok egy szentimentális típus, de azért elvoltam vele pár percig.

A clickpadon ugyanúgy működnek a két- vagy háromujjas kombók, mint a kijelzőn. Nyomkodhatjuk, kattinthatunk, görgethetünk, kicsinyíthetünk, nagyíthatunk, simogathatjuk, és ha már eléggé zsíros a kezünktől, szépen fényesre törölhetjük a csomagban mellékelt kendőnkkel.

Érdemes egy pár szót ejteni a kijelzőről. Az, hogy 1920 x 1080 Full HD felbontású, csak egy szám, az meg hogy Triluminos kijelzője van, senki sem tudja, mit jelent pontosan - kivéve azok, akik a Sonynál dolgoznak. A lényeg viszont most jön.

Megnéztem egy pár nagyon jó minőségű Full HD videót és jó pár fotót, amikről tudtam, hogy kell kinéznie. Az eredmény valóban meglepő. A képek, a videók tűélesek, a színek és a kontraszt terén példaértékű. Semmi túlzás, semmi parasztvakítás, mint az almás termékeknél, csakis a lényeg és az a legkifinomultabban kalibrálva. Sony BRAVIA tévék által ihletett TRILUMINOS® Display for mobile Full HD kijelző nevet kapta ez a konstrukció. A képernyő tetjén található a webkamera, melynek Exmor R CMOS szenzora van.

A hangzásra sem lehet panaszunk. A Clear Audio+ technológia révén baromi jól szólnak a beépített hangszórók, amik látványnak sem rosszak.  A kijelző és a gép között helyezkednek el, a borítás formája tökéletesen követi a Vaio vonalvezetését. A tervezők úgy gondolkoztak, hogy a hangot a képernyőre irányítva juttatják el a használójához, ami igen jó ötletnek bizonyult.

Mint minden új Vaio-ba, ebbe a szériába is bekerült az egyérintes technológia (NFC), mely révén vezeték nélkül, gyorsan és egyszerűen kapcsolhatóak össze más NFC technológiával rendelkező szórakoztatóelektronikai eszközökkel. Valamint találunk a gépben Bluetooth 4.0-t, 802.11n Wi-Fi-t, illetve a csomagban külön kiegészítőként egy vezeték nélküli routert.

A vékonysága révén korlátozottak a portok száma, de így is találunk 2 USB 3.0, egy HDMI, egy SD kártya olvasót és egy mikrofon/fejhallgató jack-et. Ami a célközönség igényeit illet, valószínűleg ez pont elég is.

Negatívumok:  az egyik az integrált akkumulátor. Mondjuk ezt kompenzálja az, hogy aránylag hosszú, 8 órás üzemidővel rendelkezik, amely a kiegészítő akkumulátorral akár 18 órára is növelhető. A másik, hogy ha huzamosabb ideig dolgozunk és bekapcsol a ventillátor, akkor az kissé hangos. Ami városi környezetben nem fog feltűnni senkinek, de itt, a város peremén bizony felriasztja a sün kolóniát. Volt még egy érdekes dolog, ami szerintem a Windows 8-nak tudható be. Még pedig az, hogy a képek nézegetése során csak azokat a fájlokat tudtam képnézegetőben léptetni, amelyek a képek mappában vannak. Amit máshonnan nyitottam meg, ott elfelejthettem, hogy átléptessem a következő fotóra.

Összehasonlítva a Macbook Air-rel levonhatjuk a következtetést: a Sony-nak sikerült egy drágább, de egyértelműen jobb konstrukciót megalkotnia.

A lényeg a gyönyörű dizájn és a kifogástalan használhatóság. Egy multis meetingen ezzel a cuccal a menőség faktor maximális. Patrick Bateman is ezt választaná ;)