Körbeutazhatod a világot, csodás helyeken lakhatsz, mennyei ételeket ehetsz és vehetsz ruhát kizárólag a nyaralásra. Közben valaki a szálloda mögött a szemétben kutat és a bazári felsőket egy kis kéz varrja, ami reggel szépen rendbe tette a neki jutó cseppnyi helyet. A világ igazságtalanságaival akkor szembesülsz, amikor szeretnél és ha elég belőle, csak fogod magad és letöltesz egy vidámabb témát. Ne érts félre: neked ugyanannyi jogod van élvezni az életet, mint neki. Valami mégis elcsúszott. Valami, amit mind fenntartunk. Pedig nem kellene. 
Az életösztön elképesztő dolgokra képes és elképesztően kiszolgáltatottá tud tenni olyanokat, akik úgy tűnik, a rövidebbet húzták. Az egyik embert élet-halál urának nevezi ki, míg a másikból gyakorlatilag használati tárgyat csinál. Annak ellenére, hogy 1959 óta az ENSZ-szel együtt számos ország elfogadta a Gyermeki Jogok Nyilatkozatát, még mindig nem számít nagy dolognak a gyerekmunka, a prostitúció és azok a házasságok, amikbe 5-8 éves kislányokat kényszerítenek bele. Az olcsó termékeket gyakran kiskorúak gyártják és nem ritka az sem, hogy valakit eleve a bordélyházak falai közé nevelnek fel, hogy legyen miből eltartania a családját. 
A Gyermekjogi Egyezményt a világ szinte minden országa aláírta már (kivéve az USA és Dél-Szudán) annak betartása mégis a vallás és a piac által emelt falakba ütközik. Ha ki tudjuk jelenteni azt, hogy az afrikai, a dél-ázsiai és a közel-keleti államok egyike sem veszi komolyan az egyezményben foglaltakat, akkor abból az következik, hogy a világ nagyobb része a modernkori rabszolgaság áldozata. Összesen 40 millióan az ENSZ adatai szerint, aminek a negyede gyerek. 
Az ő valóságuk rideg és könyörtelen. A világ legszebb részeire születnek, ahol a rossz munka legrosszabb részét kapják: szemetet égetnek az elefántcsontparti lerakóhelyeken, ahova az elhasznált elektronikus termékek kerülnek, vagy veszélyes vegyszerekkel festik a ruhákat és cipőket, mint a két legnagyobb sportcipőt készítő cég üzemeiben. Orvosságra és ételre sem igazán van pénzük, ami miatt szenvedések közepette halnak meg úgy, hogy az alig érdekel valakit. Kislányok és kisfiúk ezreinek kell azt megélnie, hogy a saját szüleik adják el őket az emberkereskedőknek, akik aztán prostituáltakat csinálnak belőlük, nem törődve semmivel. 
Ennyit pedig nem ér meg egy olcsó ruha, egy pipás sportcipő és egy végig szórakozott thaiföldi este sem. Ennyire nem lehetünk érzéketlenek és felelőtlenek a világ dolgait illetően. Globálisan kell gondolkoznunk és lokálisan cselekednünk, mert azokat az embereket, akik ezeket a szálakat mozgatják, csak a tömeges döntések térítenek más útra. Ha mindenki helyben készült terméket vásárolna és nem tartaná olyan eszeveszett menőnek azt, hogy lefekszik egy ázsiai prostival, akkor nem lenne miértje ekkora piacot teremteni a kihasználásnak. 
Ha ránézel a gyerekedre, akkor mire gondolsz? Neki is ilyen sorsot kívánnál? Küzdenél te is az életedért, ha teljes reménytelenségbe születsz és küzdesz annak a gyereknek az életéért, akit nem is ismersz, de pont olyan létező lélek, mint a te kicsid vagy az, aki egykor voltál? Pont ugyanannyit érdemel: törődést és felelősséget attól, akiben megbízhat, akkor is, ha az a valaki több ezer kilométer távolságban él...
November 20-a a Gyermekek Világnapja, az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi kezdeményezésekről itt olvashatsz: www.unicef.hu/gyerekhang
Szöveg:
Képek:
1. Steve Mccurry 2. www.lifehack.org 3. graduatenevada403.gq 4. saigoneer.com 5. dietitiannalini.com
Ember embernek farkasa
8 ÉVESEN FELNŐTT, 25 ÉVESEN AGGASTYÁN
HA FIZETSZ, AZ NEM MEGCSALÁS - SZEXIPAR JAPÁNBAN
Kövessetek minket Bloglovin'-on is, hogy ne maradjatok le egyetlen blogbejegyzésről sem!
Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG
Instagram: @COLORCAM_M és @COLORCAM_WS
Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?
Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!
