A fesztiválszezon hivatalosan is elkezdődött. Egyrészt, mert jön a nyár, másrészt, mert az időjárás miatt úgy érzi magát az ember, mintha már pár napja kint lenne a Szigeten, vagy inkább a tavalyi Balaton Sound-on, ahol Woodstock-ot is megszégyenítő esőmennyiség hullot. És a víz az úr, mondhatnánk. De a sár és a dagonya is megnehezíti utunkat, hogy egyik fabódétól a másikig jussunk finom falatokat kóstolni. Inkább álldogálunk a biztos fedezékben, beszélgetünk alkalmi ismerősökkel és próbálunk nem szétfázni.
A leleményesebb gumicsizmával érkezik, de sokan szoknyában, esernyő nélkül. A rutinosak pedig a mosdóban szárítják csurom vizes hajukat a kézszárító alatt.
Ja, hogy a Gourmet Fesztiválon vagyunk?
Még 2 napig látogatható a rendezvény a Millenáris Parkban, és reméljük a maradék napokban kicsit jobb idő lesz, mint az első kettőn. De ez az időjárás szinte már hagyományosnak mondható, mert tavaly is ugyanilyen időben küzdöttek a kiállítók. Pedig ez az egyetlen olyan esemény, ahol ennyi jó étterem megmutatkozhat, amikor felfigyelhetnének rájuk az emberek, és nem csak a franchise és egyéb gyorséttermek bővkörében élnék, vagyis inkább ennék mindennapi ebédjüket. Itt lenne a lehetőség, hogy megmutassa az ország, ezen belül főként Pest, hogy mennyi jó étterem van, izgalmas ételeket kínálva.
Mert izgalomban nem lehet hiánya annak, aki az esővel, hideggel és széllel dacolva kilátogat a fesztiválra és megkóstolja például a paprikáscsirkét popcornnal. Igen jól hallották. És ezért még csak be sem kell menni a moziba.
Persze mindenben van csavar és bármennyire egyszerűen hangzik a dolog, biztosak lehetünk benne, hogy meglepetés éri izlelőbimbóinkat.
Már hagyomány, hogy minden évben terítékre kerül egy „kötelező elem”, amit az éttermek saját felfogásban készítenek el. Idén a paprikás csirke kap új életet, formát, állagot és mindent, ami a séfek agyából kipattan. Kreativitásban pedig nincs hiány Magyarországon.
A Bock Bisztrónál kenyérben sütik a paprikás csirkét, Várvizi Péter pedig a Larus Étteremnek álmodta meg a „Kínai pálcikás paprikás csirkét”, de ott a Borkonyhánál a „Parikás csirke fekete-fehéren”, ami már kinézetre is szemet gyönyörködtető.
A csütörtöki napon a szerencsésebbek Sipos András tolmácsolásában a Nu Bisztro standján kóstolhatták meg a paprikás csirke kocsonyát, ami elképesztően könnyed és ízletes volt. Fültanúja voltam, hogy egy, a kocsonyát amúgy nem szerető hölgy is elismerően dicsérte az ételt.
Ha már a Nu-nál időzünk, érdemes a Spájz-A-Szájban-hoz is oldaliránt elfordítani tekintetünk. Ugyanis a Koklács Kata-Czinege Tamás páros könnyeden és szórakoztatóan borzolja testi és szellemi valónk. Tegye fel a kezét aki ivott már tökmagolajos, rozmaringos almapálinkás tonikot? Na, ilyen és ehhez hasonló dolgokat lehet náluk kóstolni. És míg az eső elől náluk időztem, figyeltem az oda érkezők tekintetét, akik először nagyon nem bizakodtak, majd végül kötélnek álltak és úgy távoztak, hogy ilyen élményben még sosem volt részük. Nos, csak annyit mondok, mindenki tegyen egy próbát. Garantált ízbomba robban!
Persze az italok nem merülnek ki ennyiben. Rengeteg a borász. A Bortársaságtól elkezdve a tavaly ősszel számomra újdonság és első látásra szerelem Holdvölgy Pincészet is kint van, de a népszerű Sauska, vagy Ráspi is megtalálható, hogy csak párat említsek.
Ezenkívül kóstoltam még a Zebegényben nemrég nyílt, de annál népszerűbb Natura Hill csalánlevesét, melyet Gál Attila séf megbolondított egy kis erjesztett kovászos kenyérrel. Nem egy hétköznapi fogás, de minden bizonnyal lesz róla véleményünk, ha megkóstoljuk.
Az eső ellenére a kultikussá vált Anyukám Mondtánál, ha nem is tömegek, mivel ilyen időben az nincs, de szép számú embermennyiség ácsorgott és ette szorgalmasan a sonkás-burattás focaccia-t.
Végezetül az érdi Pataki Cukrászdánál zártam, ahol már csak pár sütemény és egy tüneményes leányzó árválkodott. Az epres fatörzs klasszikus felfogásban készül, mint a régi cukrászdákban, mégis kis csavart dobtak bele a robbanós cukorral, ami sajnos elázott a krémben, így a BUMM elmaradt, a sütemény viszont finom volt.
Bonusz: a Larus Étterem vaníliás passiómkrémje málnával, úgy vibrál és cikázik a szánkban, és húzza össze a nyelvünk bimbóit, hogy ihaj!
Gumicsizmát, sapkát, sálat, esőkabátot fel, és irány a Gourmet Fesztivál! Ilyen csak egyszer van egy évben!
Dani
2015 május 21-24, Millenáris
Legfrissebb gasztro cikkünk:
ESETLEG - A Mama rakta el a befőttet
Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG
Instagram: COLORCAM_MAGAZINE
Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?
Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!
