Idegőrlő pillanatok a DAL második elődöntőjében

Megjelent: 2015.02.06. 22:42
Írta: colorcam

Január 24-én indult a DAL című műsor idei évada, mely ismét arra törekszik, hogy 30 produkcióból kiválassza azt az egyet, ami méltóképp képviselhet minket az Eurovízión Bécsben. Az első elődöntőhöz képest a mostani némiképp izgalmasabban alakult, mivel többféle produkciót láthattunk a színpadon, azonban én még továbbra sem érzem fele annyira sem erősnek az idei mezőnyt, mint a tavalyit.

adalcikk.png

Mikor kiderült az idei 30 induló neve, majd később a teljes produkciókat is hallani lehetett, nem voltam meggyőződve egyáltalán arról, hogy közülük sikerül olyat kiválasztani, aki hasonló sikerekkel képviselhet minket, mint tavaly Kállay-Saunders András. Ismét sok ismerőssel találkozhatunk, Dallos-Nyers Boglárkának, azaz Boginak ez már a harmadik megmérettetése, de Wolf Kati személyében egy olyan előadót köszönthetünk újra, aki annak idején már képviselte kis hazánkat a nemzetközi megmérettetésen.

Múlthét szombaton az alábbi tízest láthattuk a műsorban: Chances, Szabó Ádám, Leander Rising, Ív, Éliás Gyula Jr. feat Fourtissimo, Pankastic, Dér Heni, New Level Empire, Oláh Gergő, illetve Szécsi Saci és Böbe.

A zsűri értékelése a produkciók kapcsán nagyjából megegyezett az enyémmel, körülbelülire el is tudtam találni nem csak a pontozásokat, hanem a véleményeket is. Ebben a mezőnyben is felbukkantak rutinos versenyzők. Valószínűleg nagy nyomás is lehet rajtuk, hiszen például Dér Heninek, vagy a New Level Empire-nek a tavalyi dala nagyon erős volt – nem csak a fülbemászó dallamvilág miatt, hanem a szöveg is könnyen megjegyezhetővé vált (óh, az a zokni Heninél). Az idei dalaiknál viszont én inkább azt éreztem, mintha picit biztonsági játékot játszottak volna. Jó, jó, de valami nekem hiányzott belőlük – az a kis plusz, ami miatt a tavalyiakat jobban szerettem. Heni sajnos nem is jutott tovább ebből a körből, a New Level Empire sorsa pedig a közönségre lett bízva, akik bizalmat szavaztak a Zola által vezetett csapatnak.

der-heni-ebreszto.jpg

A zsűriből Philip mondott véleményt, illetve Jenő, aki végre tökösebbnek találta a színpadi előadásomat. Philip igazából minket dicsért, de szóvá tette, hogy a tavalyi dalunk neki jobban tetszett. Pierrot 4 ponttal illette a produkciót, és emiatt hálával tartozunk neki, hiszen így lehetőséget adtak a közönség(ünknek), hogy szavazhassanak! Ez így volt kerek, jobb dolog nem is történhetett volna! – árulta el Zola a műsor után, aki a várakozás pillanatait nem idegőrlőnek, hanem ideggyilkosnak nevezte.

Mint amikor az ember várja a kivégzését. Bár még nem vártam, de valami hasonló lehet... A végén a boldogság pedig szerintem látszódott rajtam! Hálásak vagyunk a közönségnek, idén ismét azon leszünk a koncerteken, hogy ezt megháláljuk nekik!

Az este egyik legnagyobb meglepetése számomra Szabó Ádám produkciója volt – azon kevesek közé tartozik jelen pillanatban, akinek a dalát a stúdiófelvétel meghallgatása után nem ítéltem egyáltalán erősre, inkább közepesre. Szemben az élő produkcióval, ami teljesen levett a lábamról. Gyönyörűen építkezett, nem voltak benne hangi csúszkálások, s Ádám meg tudta azt mutatni, hogy fiatal kora ellenére igenis helye van a zenei palettán.

A másik ilyen produkció Oláh Gergőé volt, akinél nagyon hatásos volt az a pillanat, mikor a vokalistái csatlakoztak köré a színpadon, mert még erőteljesebbé tette magát a dalt és a látványképet is. Lombos Márton, a dal szövegírója is elismerően nyilatkozott Gergőről, akivel nagyon élvezte a közös munkát.

 Gergő fantasztikus ember és előadó. Bár nem volt kérdés, mert egy évadon keresztül láttam és hallottam az X-faktortban, de szemtől-szemben még inkább beigazolódott: Ő egy igazán különleges tehetség. Emlékszem, amikor a kezébe vette, és énekelni kezdte az akkor még ismeretlen szöveget, azonnal elindíthattuk volna a felvételt. Ritkán találkozunk ilyen muzikalitással, és hiszem, hogy a világ bármelyik pontján megállná a helyét. A vele dolgozó csapat pedig vérprofi és közben nagyon emberi – jó volt tapasztalni, ahogy a produkció kockáról kockára áll össze, és ez sokak kőkemény munkájának eredménye. 

Ami a dalszöveget illeti, azzal viszont volt problémája a zsűrinek, leginkább Pierrot-nak, aki helyenként úgy érezte, az erős mondanivalót gyengítik alibi sorok.

d_kos20150124015-1024x681.jpg

Indultam már el több dalversenyen, és tisztában vagyok vele, hogy kapunk hideget-meleget. Már az elődöntő előtt olvastam a soraimról jót és rosszat egyaránt. Pierrot két dolgot emelt ki. Azt mondta, erős az üzenet, és vannak benne jól megírt gondolatok, másfelől viszont bizonyos részei a szövegnek alibiből kerültek oda. Nem nevezném ezt egyértelműen negatív kritikának. Ráadásul Rúzsa Magdi úgy fogalmazott, hogy az Ő történetét hallotta viszont. Én is átéltem azt az utat, amit Gergő megénekel, és magáénak érez, ezen felül viszonylag régóta és tudatosan írok, úgyhogy bátran mondom ki: nincs olyan sora a dalnak, amivel a megúszásra játszottam volna… mindenesetre átgondolom az értékelést, és elképzelhetőnek tartom, hogy belenyúlok a szövegbe. Szeretném, ha Gergő úgy állna kamerák elé a középdöntőben, hogy azt érzi, egy Ferrarival nevezett be a versenyre.

A sorrendbe egyébként pont Gergő produkciója „szólt” bele, hisz azáltal, hogy a zsűritől a második legmagasabb pontszámot kapta, az ötödik helyen holtverseny alakult ki a Leander Rising és Éliás Gyula Jr. produkciója között. Nehéz döntés előtt álltak az ítészek, hiszen két teljesen különböző dalt kellett összehasonlítaniuk, amik a maguk nemében kiválóak voltak. Bár az én szívemhez Leanderék dala sokkal közelebb állt, mint Gyuláéké (igen, a lelkem még mindig a rockzenére zsong be teljes mértékben), teljesen biztos voltam abban, hogy Pierrot-ék a „Run to you”-t fogják tovább juttatni – így is történt.

leander_rising_a_dal_2015.jpg

– Vegyes érzésekkel vártuk a zsűri döntését, amely véglegesítette az ötödik biztos továbbjutó helyét –  mondta egyöntetűen Éliás Gyula Jr. és Kuna Vali, a Fourtissimo frontembere.

Minden erőnkkel arra koncentráltunk, hogy sikerüljön, de sajnáljuk, hogy így a Leander Rising zenekar esett ki a versenyből. Rendkívül hosszúnak tűnt az az egy perc, és hálásak vagyunk a zsűri tagjainak, amiért nekünk szavaztak végül bizalmat.

Valószínűleg a zsűri tanácsát is megfogadják majd, mivel kisebb változásokat szeretnének a hangszerelést illetően, de az alapvető hangulat, stílus az meg fog maradni. Éliás Gyula Jr. vidáman tette hozzá:

Számomra igazán fiatalító érzés volt, hogy 25 éve vagyok a pályán, és egy jubileumi koncert előtt ennyi tehetséges fiatallal együtt izgulhattam. Az eredmény alapján talán idéznék egy dalból: Nem csak a 20 éveseké a világ.

A második elődöntő továbbjutói tehát Szabó Ádám, Oláh Gergő, a Pankastic, Ív, Éliás Gyula Jr. feat Fourtissimo és a New Level Empire lettek.

Természetesen ennél a fordulónál is zajlik a szavazás az akusztikus verziókra – még ma éjfélig voksolhat mindenki a kedvencére, hogy a középdöntőben láthassa őket. Jelen pillanatban a Leander Rising vezet torony magasan – már négyezer felett jár a mutató, ami azt jelenti, hogy a múltheti szavazáson elért első helyezett Szakács Gergőt is megelőzték. Elképzelhető tehát, hogy ha az elkövetkező hetekben is ilyen jól teljesítenek, akkor ők nyithatják meg a döntőt február 28-án, s lehetőségük nyílik arra, hogy a Petőfi Rádió híres 8-as stúdiójában egy akusztikus koncertet adjanak.

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr717148047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.