Egyre több „fiatal” érzi úgy, hogy maradandót akar alkotni a gasztronómia oltárán. De nem csak úgy, hogy valamelyik jól menő, vagy nagy hírű étterem chef-jeként éli életét, hanem saját helyet akar nyitni. Manapság a street food a menő. Gondoljunk csak a LEVES.-es srácokra, akik pimaszul fiatalok, mégis nagyot dobtak az egyszerűséggel. Ennél viszont nehezebb dió, ha valaki rendes beülős éttermet akar, méghozzá a jobb fajtából. Giczi Andor és Nagy Szabolcs kockáztatott. Az Olympiában kezdték a szakmát, mostanra viszont úgy érezték, a saját útjukat akarják járni, így saját éttermet nyitottak.

A Fricska Gasztro Pub jó név, de ne tévesszen meg senkit. Beülhetünk csak egy sörre is, de valójában ez egy szolid fine dining étterem. Azért szolid, mert nem feszengünk, nem fehér kesztyűben hozzák elénk az ételt, és a számla sem 6 számjegyből fog állni.

Pár hét után nehéz megjósolni, mi lesz a hely sorsa, de engem meggyőzött, hogy érdemes ide ellátogatni, nem csak egyszer.

Sokat dolgoztak a belső kialakításon, de még terveznek apróbb módosításokat. Egy szép boltíves pincehelyiség ad helyet az étteremnek, melynek fő ékét a plafonról lelógatott villanykörték adják. A hátsó falrészen pedig ügyesen kialakított bortároló csalogat minket.

Pont kellően elegáns, hogy még ne érezzem magam kellemetlenül, ugyanakkor a bárpult szomszédságában egy kanapé is van, melynek még nincs meg a teljes funkciója, de ha kap egy dohányzó asztalt, akkor már hívogató lesz. Igazából az első fele az étteremnek olyan, mintha egy hangulatos és elegáns teázóban, vagy kávézóban lennénk, de egy asztallal hátrébb már az étteremben vagyunk. Mindezt úgy, hogy engem speciel nem zavar.

Plusz pont, hogy a bárral szemben ráláthatunk az egész konyhára. Nekem ez kezd mániám lenni, de én nagyon örülök, hogy látom, mi és hogyan készül. Szakmai szempontból is, de szerintem a vendégek is örülnek, ha látják, hogy nem titokban kotyvasztanak és mikróznak ételek, hanem tényleg ott készül frissen, helyben minden.

A srácok nem vállalták túl magukat, és jól is teszik. Egyébként is kezd itthon divatba jönni, hogy nem 20 oldalas étlapot kapunk, és a bőség zavarában nem tudunk mit választani. Vagyis inkább nem akarunk mit választani, mert nyílván, ahol mindent lehet kapni, ott nem biztos, hogy friss étel kerül a tányérunkra. Így mindig azon megy az agyalás, hogy akkor most melyik az, amivel nem nyúlunk mellé. No, itt nem kell ezen sem aggódni. Van napi menü, előétel, egy leves, kétféle második és desszert. Ezenkívül kapunk egy egy oldalas étlapot, amire én még raknék fel pár dolgot, de végül is így is elfogadható. Esti menü is van, ott már komolyabb és vaskosabb dolgok, mint pl. egy steak, de ezek is naponta változnak, annak függvényében, hogy mit találnak a piacon.

Míg várni kellett az előételre, a pincér friss házi kenyeret és vajat hozott számunkra. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy nem akarok „bekenyerezni”, de jó, hogy elcsábultam. A kenyér ugyanis tényleg házi, és ott készül és nagyon finom. Puha, szellős, roppanós kéreggel. Simán ellennék egy kosár kenyérrel.

Az előétel karfiol panna kotta volt. Ötletesen kis pohárban, fekete és lazac kaviárral megbolondítva. Ízre nagyon kellemes. Tényleg igazán jó íz élmény. Én csak a panna cotta állagával nem voltam teljesen kibékülve. Inkább hasonlított egy hab és puding egyvelegének, de ízre hibátlan.

A marhahúsleves finom, gazdag ízzel csábított. A répáért nem ők a felelősek, de nekem majdnem az volt a kedvenc. Imádom az édes répát a levesben. Csakúgy, mint a házi tésztát, szóval a fiúk tényleg mindent megtesznek, hogy magasabb szintre emeljék az étkezési élményünket. Egyébként ez a leves 600 Ft, ami teljesen baráti, ráadásul egy kis kancsóban hozzák ki, abból önthetjük a tányérunkba. Kell ennél több?

A főétel kinézetre mutatós, az íz párosítások jók, mégis számomra ez gyengébb elem volt. A harcsapaprikás gnoccival kapott egy krémes sütőtök szószt, mellé kis mangalica pörcöt és némi újhagymát. A harcsát viszont több ideig főzték és kevesebb ideig sütötték, mint kellett volna. Így sem állagra, sem ízre nem hozta azt, amit reméltem. A gnocchi ízre kellemes, viszont ez is szétesősen puhára készült. Összességében egy jól kitalált fogás, de én ezen még dolgoznék.

A desszertet nem az étlapról kaptunk, hanem egy kis chef összeállítást, melyen visszaköszönt a sütőtök sűrűbb krém formájában, kis mákmorzsa és egy darabka szilva, amit ecetben tartósítottak, így adva neki egy csavart, vagyis fricskát, ahogy a nevük is mutatja.

 A 2 fogásos menü 1750 Ft-ba kóstál, a 3 fogásos pedig 1950 Ft. Ezt egy nagyon picit tartom drágábbnak a megszokottnál, de még így is belefér. Ha azt veszem, hogy kaptunk házi kenyeret, és szikvizet is, akkor nem is lehet panaszom.

Tartanak bor esteket is. Talán nem is kell mondani, hogy itt is kis pincészetek borai adják a fő vonalat. Amellett, hogy megtalálható a kínálatban a Gere Kopár, nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan borászatok, mint pl. az Istvándi vagy a Malatinszky pincészetek borai.

A sonkagép pedig, olyan friss, hogy még be se üzemelték, de már megtalálta méltó helyét a bárpult mellett.

Szerintem kell még egy kis idő, hogy a Fricska Gasztro Pub megtalálja saját útját és ízvilágát, de már most nagyon szépen látszódnak a körvonalak és érdemes ellátogatni akár ebédre, akár vacsorára.

Dani

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!