Quimby – szerelem második hallásra

Megjelent: 2014.12.03. 08:00

Egy hete szombat este egy teljesen last minute meghívásnak köszönhetően az Akváriumban hallgathattam a Quimbyt. Én a zenével úgy vagyok, hogy nem köteleződtem el egy irányba sem, minden jöhet, ami jó, és Kiss Tibiék elég régóta a jó, akarom mondani a nagyon jó kategóriába tartoznak nálam.

quimby_tura-2014.jpg

Későn érő típus vagyok, és persze tudtam róluk, az egyetemi éveim alatt nem az ő koncertjeikre jártam (igaz, akkoriban két évig nem játszottak). Úgy öt éve azonban újra felfedeztem magamnak a zenekart, ráadásul egy másik zenekarnak köszönhetően. A Budapest Bár nevű formáció mindegyik tagja már nagy múlttal rendelkező népszerű hazai énekes, akik számukra új közegben, a megszokott stílusuktól sokszor eltérő szerepben lépnek elénk. Így történt, hogy amikor Tibi nekikezdett a “Szívemben bomba van” vagy a “Tiroli bocik” című dalnak, eldöntöttem, én belőle többet szeretnék, és szépen lassan felfedeztem, hogy dehát mennyi jó Quimby szám van! 

Oké, először nyilván a Most múlik pontosan és az Ajjajjaj vezette a toplistát, de a teltházas 20. Jubileumi koncertjük után már kötelezőnek éreztem, hogy jobban megismerjem a repertoárt, a dalszövegekről nem is beszélve. Szerintem amúgy ez a zenekar egyik legnagyobb erőssége: a szövegek már önmagukban is izgalmas és tartalmas alkotások. Míg eleinte csak kedvenc férfi énekesem láttam a színpadon, lassan felfigyeltem Liviusra (mondjuk nem lehet rá nem felfigyelni) és a többi zenészre is, akik egytől-egyig megkérdőjelezhetetlenül tehetségesek.

quimby_a.JPG

Nyáron nagy élmény volt számomra a szabadtéri koncert a Budapest Parkban, valami ahhoz hasonlót vártam most is az Akváriumban. Mást kaptam, de jó értelemben. A hangulat itt is szuper volt, a közönség lelkes, mint mindig. A különbség egyszerűen csak abból adódott, hogy most zárt térben voltunk, ami két fontos elemet hozott magával: egyrészt a zene tökéletesen betöltötte a teret, nem volt italpult vagy a távolban zötyögő vonat, ami elterelte volna az ember figyelmét. Másrészt elképesztő vizuállal gazdagították a színpadképet, ami még intenzívebbé tette a dalok erejét. A koncert most is, mint nyáron, csaknem két órás volt, persze a belépőjegy ára az előbb említett “pluszok” miatt most jóval magasabb volt. Ennek ellenére két egymás utáni este is telt háznak játszott az együttes. A Quimby-dalok művészibb, szimbolikusabb oldala is kidomborodott, de azért Tibi és Livius gondoskodtak arról, hogy ne vegyük magunkat túl komolyan. És bár más érzés rozéfröccsel a csillagos ég alatt dúdolni, hogy Magam adom, ezen a hideg novemberi estén így is nagyszerű élményben volt részünk, úgyhogy már alig várom a másik nagy kedvenc, a Punnany Massif koncertjét ugyanitt, december 20-án.

quimby.JPG

 

Farkaspanni

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr846916221

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.