Gyakran járok Balatonfüredre, sok minden köt ide, többek között a már 80 felett járó nagyszüleim is. Mivel pihenni mentem, ezért nem volt célom a Balaton közeli éttermek tesztelése. Ennek ellenére úgy éreztem meg kell írnom tapasztalataimat és erre jó okot adott a Koloska csárda.
Nagyjából ismerem a Füreden található éttermeket, de ezúttal szerettem volna valami újat kipróbálni és elkerülni a Tagore sétány nyüzsgését. Éppen ezért körbegugliztam a netet és rátaláltam a festői szépségű helyen megtalálható Koloska csárdára. Nagy öröm boldogság, barátnővel, nagyszülőkkel kocsiba és irány a Koloska-völgy. Út közben ők is megerősítettek benne, hogy bizonyára jól döntöttem, hiszen régen többször is ide hozták német barátaikat. Ámen.
Mikor megérkeztünk már esteledett, így a szúnyogok is egyre bátrabban repültek ki a bázisukról. A pincér üdvözölt minket, majd a csárda teraszán foglaltunk helyet. A környezet valóban mesés, mellettünk erdő, a tisztáson pedig bográcsozni is lehet. Miután megkaptuk az étlapot nem volt nagy csodálkozás, aki a Balatonnál németbarát éttermet választ, számítson a borsos árakra. Érdekes módon azonban a Tagore sétány mellett található Halászkerthez és Teraszhoz képest is feljebb voltak az árak (cikk végén az étlap/itallap).
Első körben házi limonádét kértem, ám az annyira volt házi mint Balotelli olasz. Ami kaptam egészen pontosan a klasszik lehúzós olympos citromlével felöntött cukros víz, szörnyű utóízzel. Nem gondolták túl a dolgot, az biztos.
A kép illusztráció
Az élményt növelte, hogy közben teljesen beesteledett és szúnyog cunami zúdult ránk. Még a cigányzenészek is bementek, bár lehet ennek más volt az oka. Nyilván nem a hely hibája, hogy ennyire túlszaporodtak a vérszívók, de valami félmegoldást találhattak volna (füstölő, békahadsereg, nemtudom).
Megszületett a döntés: két pontyhalászlé bográcsban, egy tálban és egy gulyás, szintén tálkában. Egy legendás csárdánál gondolja az ember ezen már biztos nem lehet elcsúszni. Tévedés, ellehet.
A gulyás langyos volt, enyhén rágós hússal, a halászlé pedig viszonylag íztelen, benne száraz hallal. Itt eljött az a pont, hogy megköszöntem a vendéglátást, visszamondtam az előzetesen megrendelt "koloska tálat", majd kértem a számlát. A mutató 8700 Ft körül állt meg.
Ha egy jó ízűt ettem volna nem lett volna problémám az összeggel, hiszen láttam, hogy mennyi az annyi. Viszont az, hogy egy ilyen nívójú helyen, ilyen árak mellett képesek elém rakni egy citromkarikával megtámogatott cukros löttyöt az vicc. A levesekről már ne is beszéljünk.
A tripadvisoron egyébként kapott már hideget-meleget a hely, volt turista aki nagyon szerette, de olyan is aki többet nem menne vissza.
A cikkel nem célom megbántani a étterem vezetőségét, csupán észrevételeimet akartam megosztani. Tudom én, hogy olcsóbb alapanyagokból is lehet főzni és, hogy a limonádén is nagyobbat lehet így kaszálni. Viszont pont azért kezd egyre jobb hely lenni Budapest és a Balaton környéke is, mert a sok éves süppedés után a vendéglátóhelyek egyre nagyobb része kezd odafigyelni a jó minőségű alapanyagokra és arra, hogy a vendégek elégedetten távozzanak.
képek forrás: bakancsesfakanal.blogspot.hu, kirandulastippek.hu
FM
