Budapest Essentials beszámoló - UrbanMaraton

Megjelent: 2014.06.04. 08:30
Írta: colorcam

4 nap, 1 jegy. Így hirdette magát a Budapest Essentials, valamint, hogy nem csak nekünk az első, hanem nekik is. Ez sok esetben nem látszódott, hiszen jó volt a marketing kampány, bár kicsit későn kezdtek neki. Jók voltak a programok, bár több esetben azért csalódás volt, főként a főfellépő Gorillaz, de erről majd később.

logokész.jpg

Nem biztos, hogy a legjobb időpontba rakták, hiszen a Belvárosi Fesztivál, a Gourmet Fesztivál, a Nagyszínpad döntő és csomó más program ütötte egymást. És persze vizsgaidőszak hajrá van. Sok ismerősöm erre panaszkodott, hogy szívesen jönne, de muszáj tanulnia. Pedig ennyi pénzért szinte ajándék az a program, és mindenféle kedvezmény, amit ránk zúdítottak a szervezők. Minden nap több koncert, de ha ez nem lett volna elég, étterem, bolt kedvezmények, színház, fürdő és múzeum belépő is járt a jegyhez, amit elővételben 9900 Ft-ért árultak, egyébként pedig 16 500 Ft-ba került. Ha csak azt nézzük, hogy a Gellért Fürdőbe 5500 Ft a hétvégi jegy, és a Toulouse Lautrec pedig 2600 Ft, máris jól jártunk.

Külön applikációt fejlesztettek, ami egész jól működött. Be lehetett csillagozni a kedvenc programjainkat, így külön listában nézhettük mikor, hova is akarunk menni. A honlapról bővebb információkat kaphattunk, igaz az utolsó napokban folyamatosan elérhetetlen volt, ami azért furcsa, mert nem egy SZIGET fesztiválnyi látogatóval kellett megküzdeniük. Így sokszor nem kis bosszúságot okoztak.

photo 2 (4)_1.JPG

Csütörtök este az Akváriumba mentem Nabiha koncertre. Pár számot anno hallottam tőle, de valamiért nem volt a listámon, hogy én ezt hallgatni akarom. Pedig érdemes! Most, hogy újra elővettem, izgatottan vártam az estét, hogy lássam a színpadon az afrikai gyökerekkel rendelkező dán énekesnőt. Vagyis inkább lányt, mivel csak 28 éves. Nem volt csalódás. Nagyszerű színpadi jelenség, aki örül annak, amit csinál, ráadásul minden hangja a helyén volt. Az ilyet zenészként becsüli az ember, hogy nem csak a rádióban szól jól, hanem valóságban is. Ráadásul van kraft a csajban, néha lerepült az ember haja. Vicces iskoláslányos ruhájában, ami miniszoknya, blúz, napszemüveg, táncolt és ugrált a színpadon. Valami mégis hiányzott. És az a valami a zenekar. Sajnos nálam a dob+DJ (kis szintivel) még nem tesz ki egy zenekart. Kitehet, de nem nagyszínpadon. Nem tudom, hogy takarékossági szempontból nincs-e mögötte, vagy koncepció, hogy fúvósok, vokál, gitár, és minden egyéb felvételen szól, látni mégse látjuk őket. Talán a közönség is azért volt visszafogott. Igaz, hogy az első sorok táncoltak és éltek néha, de az egyébként is félházas buli, ami a végére, háromnegyed házasra bővült, nem igazán robbant fel Nabiha hatására. Pont a legelektronikusabb számukra pörögött fel a nép amúgy, ami nekem a legkevésbé tetszett. Óramű pontosan leadott 1 órás koncert, és már itt se volt. Nekem egyébként nagyon tetszene, de ezt vagy egy kisebb klubban, és akkor közvetlenebbül, vagy pedig zenészekkel és nagy show keretén belül. Így hiányérzettel távoztam.

photo 1 (2).JPG

Ugyanezt mondhatom a péntek esti főfellépőről, szintén az Akvárium Klubban. A WhoMadeWho ugyancsak bő félház, majd a végére háromnegyed házas koncertet adott. Ők szintén Dániából jöttek hazánkba. Vajon ez koncepció volt? És vajon az összes dán zenekarnál koncepció a 3 tagú együttes? 2 gitár 1 dob. Szintén nem lett volna velük bajom, bár nekem nagyon szürreális, a Magnum-bajszos frontember Jeppe Kjellberg jelenléte a színpadon, aki inkább hasonlít egy 80-as évekbeli NDK-s pornófilm főhőséhez, mintsem egy énekes-gitáros frontemberhez. Átvezetéseknél többször éreztem a koherencia hiányát.

Egyébként nincsenek rossz számaik, de kell hozzá egyfajta ellazulás, és befordulás, hogy ezeket a lassabb, nagy ívű, hosszú bevezetős, kissé pszichedelikus számokat befogadja az ember.

photo 3 (3).JPG

Ami az előzenekarokat illeti, csütörtökön a The Biebers lépett fel, pénteken pedig a Hangmás boldogította, vagyis inkább keserítette a 20-30 fős közönséget. A The Biebers számára azért ciki, mert rá két napra nyerték meg a Fonogram díjat. Igaz, az utóbbi időben ez a díj inkább vicc, mint elismerés, de hogy Budapesten csak ennyi ember legyen, aki kíváncsi egy fiatal zenekarra? A Hangmásnak pedig azért ciki, mert a főhősnek vállalhatatlanul kevés tiszta hangja volt. Mondjuk a zenekar se erős mögötte.

Kihasználva a 20-30%-os kedvezményeket, úgy döntöttem, igyekszem minél több olyan helyet kipróbálni, ahol enni lehet. Három kávézó is csatlakozott a programhoz, így pont kijött minden napra egy. A pénteket a Kontaktban kezdtem, ami a Deáktól 2 perc a Károly körúton. Mindhárom kávézóról fogok egy másik cikkben bővebben írni, legyen elég most annyi, hogy a Kontaktba mindenképp el kell mennetek! Belső udvarban picike kávézó, nagyon kedves fiatal házaspár tulajjal, és minden nap isteni, házi sütikkel. Ide nem csak egy kávéra ugrik be az ember. Óhatatlan, hogy beszédbe elegyedjen a házigazdákkal, vagy az ott tartózkodókkal. Ez adja a hely esszenciáját.

Sajnos az időjárás nem kedvezett, és mivel alternatíva nem volt, így a Gozsduban tartott Bermuda koncert elmaradt. Pedig kíváncsi lettem volna a srácokra. Egyébként az idő sok mindennek betett. Ráadásul, mindig csak ijesztgetett, mert vagy felhős volt, vagy kis ideig esett, vagy hideg volt, de sose olyan rossz, hogy az hátráltató legyen. Gondolom, a szervezők elkerülendő az esetleges nagyobb bajt, inkább mindig lefújtak dolgokat.

Így felmentem az újonnan nyílt Gozsdu Sky Teraszra, ahova igen kalandos a feljutás. Először is, nincs kiírva sehol, hogy merre, csak egy ott strázsáló hostess lány szólított le, hogy a Sky Teraszt keresem-e. Mondom, ennyire látszik rajtam? Ezek szerint látszott. Titkos ajtón be, 6. emeletre fel. Szerencse, hogy utaztak nálam járatosabb emberek is a liftben, ugyanis kiszállva két ajtó. Semmi kiírás. Jobb oldalin mennek. Követem őket. Egy teremgarázsba jutunk. Elég szürreális. Ilyenkor szokott jönni a filmekben a sötétített furgon, és rabol el minket, vagy dob egy gránátot a nyakunkba. Ez elmaradt, viszont átvágva a parkolón, fel a lépcsőn, nem világosodtunk meg. Oly annyira, hogy kissé botorkáltunk. Nappal szép lehet a terasz, de este elég kiábrándító. Nem lehet rálátni a városra, ellenben a szemközti sötét tetőket láthatja az ember. Eső után a babzsákok ott hevertek szanaszét a sarokban. Kellemes lehet másnap ráülni. Pár ember téblábolt fent, egy DJ keverte unottan a számokat. Gyorsan körbenéztem, aztán mentem is inkább az Akváriumba.

A már említett koncertek után gondoltam, igénybe veszem a Hop-on Hop-off hajókázós szolgáltatását. Igen, ez is beletartozott. Nagy nehezen sikerült megtalálnom a Vigadónál a dokkot, de hajó sehol nem volt. Pedig időben ott voltam.

A szombatot a My Little Melbourne kávézóban kezdtem. Szintén a Deáktól 1 perc. A hely nagyon kicsi, inkább kiülős. Egyébként ez is jól dizájnolt kis üzlet, a croissant-okat kis kosárkából veheted magadnak tányérra. Van friss gyümölcs, joghurt, no és persze rengetegféle kávé. A pár centis lépcsőn fel is libbenhetünk, ahol az ablakkal szemben ülve csodálhatjuk a Mikszáth teret, és olvashatjuk az ott levő magazinokat. A croissant elmegy, viszont a diós csiga egyenesen hajmeresztő. Íze nincs sok, átsülve sincs, viszont nagyon zsíros és a dió is hiányzik belőle. A forró csoki elmegy, bár 700 Ft-ért kicsit jobbat várnék. Viszont kötelező kipróbálni a mosdókagylót! Nem árulom el miért. Menjetek el, és nézzétek meg!

photo 4 (2).JPG

Egyébként nem rossz hely, de itt nem tudsz elbeszélgetni, a pörgés is nagy.

Ezután a Gellért Fürdőbe vettem az irányt. Már most jelzem, hogy a következő sorok törvénybe ütköznek, mivel, mint fürdés után kiderült, én sajtósként, csak külön engedéllyel mehettem volna be. Fürödni nem fürödhettem volna. Ez mondjuk olyan, hogy írjak egy koncertről úgy, hogy nem hallgathatom meg, vagy írjak egy ételről úgy, hogy azt nem kóstolhatom meg. Másik eset, hogy használhatom a szolgáltatást, de azt semmiféle formában nem tehetem közzé sajtóban, nem írhatok róla, nem készíthetek felvételt sem. 

Az biztos, hogy egyszer mindenképp el kell menni ide az életben. Sajnos viszont látszik, hogy nem hozzánk, magyarokhoz alkalmazkodik a hely. Építészetén kívül, mivel alig van pár medence, így egyedül 1-2 órán belül kifúj a hely, párosan vagy családdal, még el-elmegy.

Délután korábban érkeztem a Halott Pénz koncertre, mivel a műsorfüzetben nem volt pontos kezdés írva, így meglepődve láttam, hogy kint az Akvárium előtt óriási tömeg hallgat egy gitáros fiút. Itt követek meg mindenkit, hogy nem néztem utána a program összes fellépőjének, és nem tudtam, hogy az a srác, akitől sajnos csak az utolsó két számot hallottam, számomra a fesztivál legjobb zenei csemegéje volt, az nem más, mint George Ezra. Bőszen néztem a műsorfüzetet, ki lehet ő, de semmi leírás. Ugyanis ez pop-up koncert volt, tehát nem volt előre bejelentve. A sok nép pedig persze, hogy gyűlik az ingyen koncertre. Kapott is hatalmas tapsot. Én balga pedig a Hello Baby Bar fellépőit meg se néztem, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy olyan helyre, ilyen előadót hívnak. Így vélhetően egy elég jó koncertről maradtam le, helyette a botrányosan rossz haknis Gorillaz fellépésén szenvedtem kevesebb időt.

No, de nem ugrok ennyire előre. Halott Pénzék a Design Terminal tetején játszottak. Elég feszes volt az idő, mert utána mentek a Bravo Otto-ra, de közben a Balcony TV is felvette a Hello, lányokat. 18. 00-kor még sehol nem álltak, így gondoltam gyorsan átfutok Marge-ra a Gozsduba. Ott is csúszás lehetett, mert csak egy magányos DJ játszott aláfestő zenét a helyi szórakozóhelyeken ücsörgő, evő, ivó embereknek.

photo 4 (3).JPG

Vissza Halott Pénzre. Nehogy lekéssem. A Hello, lányok a kedvenc számom. Lélekszakadva érek vissza, de még további egy óra, míg nagy nehezen beáll a zenekar. Így már Marge-ot se fogom hallani, de Dávidék is csak ezt az egy számot fogják már eljátszani párszor. Koncertre nincs idő, el kell sietniük. Egyébként a helyszín olyan kicsi, hogy konkrétan a faltól 20 centire álltak Dávidék, és úgy énekeltek. Azért ez se lehet könnyű. Érezd így a flow-t!

Utána gyorsan vissza a Gozsduba, hátha van valami, de már semmi. Így irány a Vásárcsarnok.

A Gorillaz-nak, vagyis az egyszemélyes DJ-nek óra szerint már játszani kéne, de még a felvezető pörgeti a lemezt. Nekem ő sokkal jobban bejött, mint az utána lévő Gorillaz produkció, ami nem is volt produkció. Nem is volt semmi. Olyannyira, hogy én fél óra múlva eljöttem, de nem csak én, hanem tömegek.

Mégis kéne írni valamit a fellépésről. Azt tudom mondani, hogy a helyszín izgalmas, pláne, hogy volt pár elvetemült árus, aki gondolta, hogy megcsinálja a szerencséjét, ha nyitva marad, és este 11-kor paradicsomot és salátát árul.

Nem akarom az index kritikáját lenyúlni, de nekem is pont az jutott az eszembe, hogy a kivetítőn ahelyett, hogy a megszokott, vagy legalább is várható animáció tűnt volna fel, vagy bármi, ami kicsit is izgalmassá tudja tenni ezt az egész parasztvakítást, kaptunk egy ősrégi Windows képernyővédőt. Ennél még az előtte lévő hivatalos Budapest Essentials kisfilm is jobban bejött. Persze itt is volt kemény mag. Kb. az első 5 sor, akik egymás nyakában őrjöngtek, de körbenézve mindenhol tanácstalan arckifejezéseket láttam. Vagy pedig örültek egymásnak és ordibálva próbáltak beszélgetni.

photo 5 (1).JPG

Az nagyon érdekelne, hogy vajon mennyit fizettek ki ezért a fellépésért, ami a főattrakciónak volt beharangozva.

Az egész napos rohangálás után kissé megfáradva, de csak azért is átmentem éjfél után nem okkal a Corvintetőre, hogy megnézzem a Lavalava DJ csoportosulást.

Elcsigázva értem fel a tetőre, de megdöbbenésemre kb. 5 ember ücsörgött fent. A benti arénában kb. 3 lény bolyongott, egy pedig a folyosón ült. 22:00, kezdés volt. Gondoltam, lekéstem. Majd röhögve mondták, hogy hajnali 2-kor szokott kezdődni mindig a buli. Egyrészt cikinek éreztem tudatlanságom, másrészt viszont érdekes, hogy ki van írva egy program, amin 10-nél több ember nincs ott az adott időben. Tényleg lesz ott hajnalban 1000 ember, ahol előtte 2 órával 10?

A szombati nap zárásaként megállapítottam, hogy vagy én kezdek fáradni, vagy egyre nagyobb a káosz. Vagy a fesztivál is fárad velem együtt, és kezd káosz lenni. Törölt programok, és csúszások sokasága tarkította a napom. Ja, meg a fürdősapka.

Vasárnap a harmadik kávézót látogattam meg. Ez az Astoriánál található Fekete. Ezt már egy ideje kinéztem, de sose tértem be. Most remek lehetőség volt, hogy az Essentials keretében leteszteljem. Szintén picike hely, de az egyedül szorgoskodó szőke hölgy egyből kedvesen beszélget. Érzem nála is, hogy van interakció. Hogy nem akarok elmenni csak úgy, hanem jól esik vele beszédbe elegyedni, érdeklődni. És itt ki is derült, hogy kicsi a világ, mert a tulaj, és aki készíti az isteni répatortát, az nem más, mint a Marypopkids énekesnője, Sári. Akinek, pont aznap volt a Nagyszínpad döntő, így nem volt az üzletben. (Meg is nyerték, így ők léphetnek fel a VOLT fesztiválon az Arctic Monkeys előtt). Sajnos a facebookon beharangozott bagelek már pár napja elfogytak, és nem kaptak új szállítmányt, így a reggelim a már említett répatortára redukálódott. Itt evés terén nem nagy a kínálat, de ami van, az mind házi, és nagyon finom. A levendulás forró csokiért pedig még vissza fogok, menni, mert azt már nem bírtam megkóstolni.

photo 3 (1).JPG

Ha gonosz vagyok, azt mondom vasárnapra elfogyott a pénz fellépőket hívni, ha viszont jóhiszemű vagyok, azt mondom, hogy így akarták rávenni a fesztiválozókat a kultúrálódásra. Több múzeum közül lehetett választani, én a Szépművészetibe mentem a Toulouse Lautrec kiállításra. 

A kiállítás meglepően nagy, és kicsit labirintus jellegű felépítésében az ember könnyen elveszhet. Érdekes volt nézni a képeket, és olvasni, hogy Lautrec pár munkája, ami ma a legnagyobbnak számít, akkor olyan érdektelenséget váltott ki, és néha elutasítást, hogy újra akarták vele rajzoltatni. Mint oly sok művészt, őt is a depresszió és az alkohol taszította a nyomorba, majd halálba. Fiatalon, 36 éves korában távozott, mégis egy olyan stílust hozott létre, melyet mások meg se tudtak közelíteni. Vagy nem is akartak. Persze a litográfia nem is egy meghatározó irányzat, és a nyomdaipar elterjedésével ez a kézműves szakma is hamar kiveszett.

 photo 5.JPG

A délutánt a Fánki Donut pékségben zártam, ami a Nagymező utcán található. A túró rudi fánkjukra nagyon büszkék, többen is ódákat zengtek róla, nekem mégis csalódás volt. Nekem a túró legyen darabos. Az ilyen, olyan krémes, pépes túrómassza, ami nyomokban tartalmaz túrót, és többnyire csak ahhoz hasonló valamit, az számomra nem játszik. Sajnos ez nem játszott. A sima kókuszos fánk elment. Talán a töltött epresre tudnám azt mondani, hogy megmozgatott. Nem voltam még Amerikában, nem tudom milyen az „echte american donut”, de ez nem hozott lázba. Kipróbálni jó volt, talán visszanézek, hátha kifogok valami jót is, de nem ez lesz az a hely, ami eszembe fog jutni, hogy ide mindenképp visszanéznék, vagy a külföldi barátaim elvinném.

photo_1.JPG

És ezzel majdnem ki is fújt minden program. Igaz, nem a Budapest Essentials programja, de elugrottam a Szabadság térre a Carbonfools ingyen koncertjére, ahol tömegek voltak, de ott is az első pár soron kívül csak ácsorogtak az emberek. Majd vissza az Akváriumhoz, ahol a Nagyszínpad döntője volt este 8-tól. Itt egyébként délután még volt WAMP kézműves vásár, ami kapcsolódott a Budapest Essentials-höz.

A Tip-Top Bárban megrendezésre kerülő Eushorts Filmfesztivál filmjeit, negyed órával a kezdés előtt lemondták. Igaz megint felhős volt az ég, de korántsem olyan rossz, mint az előző napon, így ez is elmaradt.

A Nagyszínpados döntő, és a várható Marypopkids diadal után, hajnalban becsülettel az utolsó programra is elmentem. Az Instantban volt a záró buli. Állítólag a Random Trip játszott, viszont hajnal 1-kor, mikor én odamentem, ők nem voltak, de más se nagyon. Persze minden teremben szólt valami, és 10-20 ember táncikált termenként, továbbá nagyon sötét, és gyanús alakok nézegettek ki a fejükből. Nem vagyok egy ijedős, se félős, de lehet, kissé befordulnék, és sírnék, ha nekem pár napot el kéne töltenem azon a helyen. Furcsa, hogy ilyen helyek léteznek. Az meg még furcsább, hogy beltérben mindenki cigizett. De a biztonsági őröktől fél méterre is. Az Instant egy külön állam? Vagy nincs rajta a térképen? Amilyen nagy zászlók és molinók hirdették, hogy a helyszín a Budapest Essentials része, és itt a záró buli, annyira nem volt igazából semmi. Mintha nem is hétvége lenne, hanem egy hétköznap este.

Egyébként az egész fesztivál alatt azon gondolkodtam, hogy én jártam-e mindig rossz helyen, hogy kevés az ember, és mindenki érdektelen, vagy tényleg kevés az ember, és mindenki érdektelen?

Persze a cikk elején feltett kérdések, miszerint időpontválasztásban szerencsés volt-e, valamint, ki az, aki, kiad 16 000 Ft-ot pár napra nem olyan nagy fellépőkért, mikor rengeteg más ingyenes és jó program van szerte a városban. Ugyanakkor, ez egy igen jó fesztivál lehetne, és ha minden számításba veszünk, nagyon is olcsó. Azt el is felejtettük mondani, hogy a Gourmet fesztiválra ezzel a jeggyel fél áron juthattunk volna be.

A sok programtörlés, és a rengeteg csúszás sem tett jót a dolgoknak, valamint, hogy több koncert is egy időben kezdődött, így lehetetlen volt mindenhol ott lenni. Ha meg rosszul választottál, már nem tudtál módosítani, a helyszínek távolsága miatt.

Ugyanakkor bízom benne, hogy ha még lesz ilyen, és ezeket kiküszöbölik, valamint az idő is kegyesebb lesz, sokkal kellemesebb fesztivált kap Budapest. 

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr546264367

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Pink 2014.06.04. 18:05:29

ne keverd mar a gorillazt a gorillaz sound systemmel te szerencsetlen. utobbi hakni tudja minden nem luzer elobbi meg gecijo de nem lehet megfizetni
süti beállítások módosítása