Az elmúlt hetekben gondolkoztam melyik telefont is kéne górcső alá venni és hála a VIP-Phone-nak lehetőségem volt tesztelni a Huawei Ascend P6-ot. Nagyon régóta szerettem volna már kipróbálni, de valahogy sosem jött össze. Igaz nem a legújabb modell, de szerintem még mindig megállja a helyét a mostani piacon, mind hardveresen, mind pedig a formatervezés szempontjából. Nagyon jó minőségű anyagokból lett összerakva, valamint magának tudhatta rövid ideig a világ legvékonyabb telefon címet is. Maga a gyártó nagyon komolyan vette ezt a telefont, lehet mondani, hogy a Huawei történelmében ez az eddigi legjobb alkotás.
Maga a csomagolás is nagyon tetszetős. A dobozt kinyitva minden tartozéknak meg van a maga jól kitalált helye. A telefon nagyon szép és nagyon exkluzív hatást kelt köszönhetően a fémcsíknak, a vékony kialakításnak és nem utolsó sorban a minőségi anyaghasználatnak.
A mobil nagyon könnyű, mindösszesen 120 grammos. Alapvetően szögletes, elő- és hátlapja teljesen sík, az alsó él viszont teljes hosszában ívelt, és ugyanez elmondható a két felső sarokról is. Egy 4,7”-os kijelző került a telefonba, amelynek érdekessége, hogy az érintés érzékeny felületet maga az LCD tartalmazza, nincsen szükség külön üvegre és köztes rétegre. Felbontása 720×1280 pixel, amely 312 PPI-s részletességnek felel meg. Ez azért elmarad egy FULL HD felbontású kijelzőtől, de a két hetes teszt során én ennek a hátrányát egyáltalán nem érzékeltem. Talán annyit lehet megemlíteni, hogy erősebb napsütésnél szerintem kevésbé látható a képe, mint pl. a Sony Xperia telónak.
Ami rögtön szembetűnő volt, hogy a kijelző alatt szokásos gombok eltűntek. Az oldalsó fémkeret tartalmazza a gombokat, melynek jobb oldalán a micro sim, a hangerő szabályzó, valamint a bekapcsoló gomb kapott helyet. A sim kártya behelyezése elsőre nem volt egyszerű, sőt kifejezetten felmérgelt, hogy nem tudom normálisan kivenni a „tálcát” a helyéről, így arra gondoltam, hogy utána olvasok a neten. A bal alsó sarkában található egy kis tüske, ami nemcsak a tálca kitolására szolgál, hanem nagyon ötletesen a fülhallgató-kimentet takarták el vele. Azt is hozzá kell tenni a dologhoz, hogy szerintem a user-ek 90% a sim kártya berakása után ezt „pöcköt” bele is teszi a dobozba, hiszen egyáltalán nem életszerű állandóan cserélgetni és zsebre rakni, ha ránk jön egy kis zenehallgatnék.
A Huawei Ascend P6-ot egy négymagos, 1,5 GHz-es K3V2-es processzor hajtja, ami igazából inkább egy jobb minőségű kétmagos proci teljesítményét tudta hozni, ami persze nem kevés, azt pedig mindenképpen értékelhetjük, hogy a Huawei ragaszkodik a saját rendszerchipjéhez, ami abszolút megállja a helyét.
Kapcsolódás tekintetében sajnos már vannak kisebb hiányosságai, MHL pl. csak OTG kábellel működik és sajnos NFC adapter is kimaradt belőle, valamint az LTE hálózathoz sem tud csatlakozni. Ezen kívül minden szokásos dolgot tud, mint a Bluetooth 3.0, A-GPS és FM-rádió, Wifi.
A szokásos hardver dolgok után térjünk át a Huawei saját fejlesztésű kezelőfelületére, amit a gyártó Emotion UI-nek nevezett el. Maga az operációs rendszer természetesen már az Android 4.2.2, de a fejlesztők több ponton is megváltoztatták a szokásos UI-t. A legszembetűnőbb változás, hogy nincs alkalmazásindító menü. Leginkább a telefon kezelőfelülete egy Android és IOS ötvözéséhez hasonlít, ami elsőre fura lehet sokaknak, de én pár nap után megszoktam. Legnagyobb hátránya, hogy kevés mini alkalmazás található a Google Play-en ehhez a felülethez. Ez azért is furcsa, mert mint mondtam a gyártó nagyon sok pénzt fektetett ebbe a telefonba és mikor megjelentek vele, akkor számos fejlesztés ígértek ezen a területen is hozzá.
Az alap szoftvereket gondosan csoportosították, külön mappába kerültek például a Google programjai, a közösségi appok és az „eszközök” is. A mobil támogatja az AirSharing funkciót is, amivel a képet vezeték nélkül továbbíthatjuk másik eszközre, leginkább tévére.
Az akkumulátor gond nélkül bírja 1 napig, amit talán az előre telepített 4 energiagazdálkodási funkcióval még jobban kitolhatunk. Multimédiás funkciókról bővebben nem írnék, hiszen kb. azt az átlagos teljesítményt hozza, mint a többi versenytárs ebben a kategóriában. Az elvárható minőség megvan minden téren, de semmi kiemelkedő megoldást nem tartalmaz a telefon ezen a területen, sőt a gyári fülhallgató el is marad az átlagos minőségtől.
Összességében nekem a P6 hozta, amit elvártam tőle. Lehet nem a leggyorsabb a processzora, lehet nem legjobb a fényképezője és NFC sincs benne, de a formaterv szépsége, a kiváló minőségű gondos összerakás és a jól használható UI teljesen kompenzálta ezeket a hátrányokat. A nálunk járt teszt telefont ára 94.890 Ft.
Köszünjük a VIP-Phone-nak hogy rendelkezésünkre bocsájtotta a készüléket.
Forrás (képek) : Cnet.com
