A meglepetések estéjét hozta a DAL harmadik elődöntője

Megjelent: 2015.02.11. 20:15
Írta: colorcam

Lezajlott a DAL 2015 utolsó elődöntője is, így véglegessé vált a középdöntőbe jutottak névsora. A múltheti eredmény azonban nagy meglepetéseket hozott egyesek számára – valószínűleg akkor még senki nem sejtette például azt, hogy a Spoon maga mögé utasítja Keresztes Ildikót. Pedig ez történt.

fool_moon_3cover.jpg

Meglepő módon fogom kezdeni a beszámolómat, ugyanis nem a produkciókkal indítok, hanem egy olyan személlyel, akit valahol hívhatunk az este Alfájának és Omegájának is, mivel az első és az utolsó dalban is szerepet kapott. Egészen pontosan Zentai Márkról van szó, aki Péter Barbaránál a vokálszekciót erősítette és zongorázott is (igen menő NASA-s egyenruhában), a Spoonnál pedig ő fütyült, mégpedig kiválóan. Márkot a legtöbben úgy ismerhetjük, hogy ő volt az a göndör hajú srác, aki a „Ments meg szerelem” című slágert énekelte – azonban túlnőtt ezen a korszakán, mint ahogy Justin Timberlake az N'Sync-on. Elvégezte a jazz tanszakot, s jelenleg zenekarával készítik a  dalokat, illetve egy jótékonysági kezdeményezésben is részt vesz zenésztársaival, ahol egy kedves barátjuk édesanyjának próbálnak pénzt gyűjteni, ami fedezni tudja az asszony orvosi kezelését, s ezáltal lehetősége legyen teljesen kigyógyulni a rákból.

A kis kitérő után akkor vegyük sorra a fellépőket: az este a színpadon láthattuk Péter Barbarát, Mujahid Zoltánt, a Proof of Life-ot, Csemer Boglárka „Boggie”-t, a Fool Moont, Keresztes Ildikót, Gájer Bálintot, az Other Planetet, Wolf Katit és a Spoont.

Azt hiszem, erre az estére sikerült a legtöbb olyan előadót kiválasztani, akik képesek stúdióminőségben énekelni minden helyzetben; tízből kilencnek sikerült megugrania a lécet, egyedül az Other Planetnél fedezhettünk fel hamiskás hangokat.

peter_barbara_5.jpg

Egyébként ők voltak azok, akik a leginkább megosztották a zsűrit – illetve csak olyan értelemben, hogy Pierrot-t leszámítva mindenki rajongott a srácokért, főleg Szikra Péter hangszínéért, ami egy az egyben Chris Isaak-éhez hasonlít. Pierrot-nál viszont pont ez volt a zavaró; pontosabban őt leginkább az zavarta, hogy maga a dallam is az amerikai zenész munkásságára üt, s ő ettől emiatt nagyon nem tud elvonatkoztatni. Ez a pontokon is meglátszott: míg Pierrot 5-öt adott a fiúknak, addig a másik három ítész 10 ponttal jutalmazta őket. (Zárójelesen megjegyzem, hogy a Wicked game-től a falra mászok – a hideg ráz tőle még most is, ha eszembe jut, s ha meghallom bárhol, egyből kapcsolok is el.)

Nem mehetek el szó nélkül a Pierrot – jelenség mellett; már ha említhetem így az ő közreműködését a műsorban. Üde színfoltja lett a zsűrinek, aki mer őszinte véleményt, néhol kemény kritikát is megfogalmazni. Sokszor éreztem azt egy-egy produkció értékelésénél, hogy lehet, mást hallottam-láttam, mint Csiszár Jenő például – aztán jött Pierrot, s nagyrészt ugyan azokat mondta el, mint amiket én gondoltam. Persze vannak olyan szituációk, mikor azért vele is vitára kelnék, de minden tiszteletem az övé.

A műsor után volt alkalmam vele beszélgetni; természetesen megkérdeztem tőle, mennyire ítéli erősnek a középdöntő mezőnyét, hiszen elég vegyesre sikerült, s kiestek például olyanok, akik valamelyik korábbi műsorban egészen a döntőig meneteltek.

Nem aggódtam igazán akkor sem, mikor a harminc dalt hallottam. Tudtam azért, hogy van benne néhány kiszórható, de azt is tudtam – és persze fogalmam sem volt akkor még arról, hogy a közönséggel együtt mit fogunk összehozni –, hogy olyanok fognak bekerülni, akik által egy olyan mezőny alakul ki, amire majd büszkék leszünk. És még most is azt érzem: még innen is eshet ki nyugodtan úgy produkció, aminek következtében az utolsó négy bizonyára olyan erős lesz, hogy én nem tudok majd különbséget tenni köztük.

 

(Pierrot-val készült egy hosszabb interjú is, melyet hamarosan olvashattok az oldalunkon.)

image_00002.jpg

Visszacsatolva az előző gondolatmenetem végére, azt este talán két legmeglepőbb kiesői a Fool Moon és Keresztes Ildikó voltak. A Rácz Gergő nevével fémjelzett acapella csapat tavaly nagyon magasra tette a lécet „It can't be over” című dalával, mely a világ bármelyik színpadán megállta volna a helyét, mert világszínvonalú és vérprofi volt. A „Back 2 right” egy sokkal könnyedebb, játékosabb vonalat képviselt – talán pont ez lehetett a veszte. Ellenben meg kell jegyeznem, hogy míg a srácok tavalyi dalát többször meg kellett hallgatnom, hogy fejből tudjam a szöveget, a mostaninál már egy alkalom után dúdoltam a refrént, s mosolyt csalt az arcomra. Bőven lett volna benne még potenciál legalább egy körre – azonban a zsűri nem szavazott nekik bizalmat, s végül a közönség sem őket juttatta tovább.

fool_moon_4.jpg

Ami Keresztes Ildikót illeti: nagyon szeretem az ő hangját, s tényleg bármit adnak neki, azt ő fantasztikusan, teljes átéléssel tudja előadni. Azonban úgy érzem, mostani versenydala egy kicsit félresiklott. Értem a mondanivalóját, amit közvetíteni szeretett volna; Ildikó hibátlanul elénekelte, de erőteljes hiányérzetem támadt, mert nem tudott kibontakozni a mű ezen a színpadon. Kevés volt ez az idő, s a „Hazám, hazád”-at sokkal inkább egy rockmusicalben tudnám elképzelni, s Ildikó is kicsit úgy adta elő, mintha egy neki írt színpadi szerepben lenne. Nem vonom kétségbe a produkció őszinteségét, de nem találkozott a kereslet a kínálattal. Szemben a 2012-es dalával, a „Nem akarok többé játszani”-val, ami elementáris erővel „tombolt” a színpadon, s az énekesnő lelkét is lehetett akkor látni. Köteles Leander szerzeménye úgy simult akkor a rock királynőjének jelleméhez, mint borsó a héjához. Érdemes lenne többször együttműködniük, mert a Leander Rising frontembere ösztönösen érzi, kihez mi passzol igazán, s a fiatal generációt tekintve az egyik legtehetségesebbek közé tartozik mind dal-, mind szövegírás terén ebben a műfajban.

keresztes_ildiko_3.jpg

Az este legnagyobb visszatérőjének Wolf Kati számított, aki egyszer már képviselte hazánkat az európai szintű versenyen, majd a zsűritagok között is köszönthettük; most ismét versenyzőként tért vissza a műsorba. Kati hangi adottságai szintén kétségbevonhatatlanok, azonban az ő dalát sem találom olyan erősnek, mint a korábbit. Első hallásra nem győzött meg, de hátha a következő alkalommal megváltozik majd a véleményem. 

wolf_kati_3.jpg

A harmincas mezőnyből egyedül Gájer Bálintnak sikerült a színpadra lépnie egy olyan dallal, ami klasszisokkal jobbnak bizonyult a tavalyinál. Pörgős, vidám, üde színfolt a sok lassabb versenyprodukció között, amitől az ember egy külföldi díjátadó gálán érezheti magát, ahol a lényeg a szórakoztatás, s a közönség felrázása.

Fantasztikusan éreztem magam a színpadon, felszabadult voltam. Arra nem is nagyon emlékeztem hány pontot kaptam – árulta el az énekes, aki a negyedik legmagasabb pontszámmal táncolt be a középdöntő mezőnyébe.

- Nincs okom panaszra, hiszen a zsűritől és a közönségtől is magas pontszámot kaptam. Bíztam benne, hogy sikerül továbbjutni. Azt csak remélni tudtam, hogy ilyen simán túljutnunk az első fordulón. Profi táncosokkal és vokalistákkal álltam a színpadon, így csak az énekléssel kellett foglalkoznom. Nagyon megszerették a lányok is a dalt, így mindenki jól érezte magát a produkció alatt.

Arra a kérdésre, hogy vajon változtatnak-e a következő alkalomra a produkción, meglepő választ adott.

- Gyakorlatilag mindenen változtatunk: más ruhában leszünk, más lesz a koreográfia, csatlakozik még pár ember hozzánk a színpadon, és a zenét is kicsit modernizáljuk. Valószínűleg a háttérvetítésben is lesznek módosítások.

A zsűri pontszámai alapján végül Csemer Boglárka „Boggie”, Wolf Kati, az Other Planet, Gájer Bálint és Mujahid Zoltán kerültek be a középdöntőbe, hozzájuk csatlakozott a Spoon, akiknek a közönség szavazott bizalmat.

Csemer Boggie elárulta, számára maga az élő műsor is kihívást jelentett, hisz eddig nem volt még alkalma ilyen körülmények között fellépnie. 

Nem nagyon szerepeltem még élő show műsorban, így ebben nem igazán van rutinom. Teljesen más körülményekkel találkoztam: fülesmonitor, egészében véve három perced van, hogy a legjobb formádat hozd. Alapvetően koncertező előadó vagyok, de az egy teljesen más típusú előadói feladat; úgyhogy számomra ez mindenképpen egy kihívás volt.

Az énekesnő hozzátette, hogy a jelenlegi helyzetben sok idejük volt ráhangolódniuk a produkcióra, ami úgy érzi, előnyükre vált.

Délelőtt 11 órától volt időnk rákészülni az estére: sokat énekeltünk közösen a vokalistáimmal, a gitáros zenésztárssal, és nagyon-nagyon ráhangolódtunk estére.

Mikor már felálltunk a színpadra, mindenki magabiztosan volt ott, és egy olyan béke szállt meg minket, amitől úgy éreztem, mindannyian együtt lélegzünk, és a dal is nagyon egyben van. Ennek örültem, s pont ezt kívántam magamnak, hogy ma este így tudjak felállni a színpadra, hogy nem érdekel, hogy show műsor, nem érdekel, hogy élő; csak az számít, hogy beleálljak a dalba, s ugyanolyan jól énekeljek, mint egy átlagos koncerten.

A mezőny tehát kialakult, most szombaton az első kilenc produkció mutatja meg magát újra. Természetesen az akusztikus változatokra ismét lehet szavazni péntek éjfélig; jelen pillanatban a Spoon áll az élen, őket követi szorosan a Fool Moon.

Napsugár

 

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr787162601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BigPi 2015.02.11. 21:54:31

Keresztes Ildikó egy interjúban elmondta, hogy bár ő énekelte el először, ezt a dalt, de szerette volna átadni másnak.