Leteszteltük a napi menüt a KIOSK-ban, és bár hatalmas ízorgiát nem kaptunk, mégis azt mondjuk, érdemes ide ebédidőben eljönni, mert a hely hangulata több szempontból is kiemelkedő. 

Régen a Piarista rendhez tartozott, aztán bedeszkázva állt egy ideig, majd felújították a teret és megnyitott a KIOSK. Alig múlt egy éves, de ma többek között a divatszakma egyik, ha nem a legkedveltebb buli helye. Óriási belmagassága, nagy légtere egyaránt jól funkcionál étteremként, és rendezvények helyszíneként is.

Belső kialakítása egyszerű, mégis ez adja zsenialitását. A fal mellett fellépős bőrkanapék, középen pedig valószínű lomtalanításból szerzett különféle fa székek, és asztalok gyanánt fa kábeldobok (nagy taps az enteriőr dizájnernek).

Persze mivel itt bulik is szoktak lenni, elengedhetetlen a jó hangrendszer. Egyből kiszúrtam a diszkréten meghúzódó BOSE hangfalakat, amik körbe helyezkednek el.

A zene kellemes, a felszolgálók pedig kedvesen hozzák, viszik a dolgokat. Lehet velük beszélgetni, ami nálam jó pont. Egy nagyon picit gyorsabbak csak a kelleténél, aminek amúgy lehet, örülnék, ha épp 1 órám lenne ebédelni munkaidőben.

Két fogás 1350 Ft, desszerttel 1750 Ft-ot kell fizetnünk. Ez az ár igen baráti, ha az ételek minőségét, a kiszolgálást, és a hely hangulatát nézzük. Az adagok közepesen nagyok, én jól laktam.

Az épület előtt is elfogyaszthatjuk az ételt, de azért nem írok teraszt, mert az külön van, és ott más az étlap, de egyébként egyhelyhez tartozik. Én inkább bentre ültem, mert délben, a 30 fokban árnyék híján, már a leves közben gutaütést kaptam volna.

Plusz pont az ételnevekért. Rafinált, jól csengő nevek, mint például a Kelvilágkrémleves, ami amúgy sima karfiol levest takar. Szerintem ezzel még az esetlegesen elkényeztetett, vagy nyafogós csemetéinket is rávehetjük, hogy megegyék azt, amit lehet amúgy nem.

Egy közepes csészében érkezik. Mind a csésze, mind a leves már ránézésre is esztétikai élmény. A rávágott friss újhagyma jót tesz a levesnek, ami finom, jó textúrájú, mégis valami átütő ízt hiányoltam. Ez lehet csak az én szőrözésem, mert amúgy tényleg remekül elkészített.

Főételnek a gombás pulykaragu tojásos galuskával egyszerű, de finom. Szinte olyan, mintha egy falusi nénikéhez állítottunk volna be vasárnapi ebédre. A galuska puha, a tojás rajta lágy. Gombából többfélét is kapunk, és nincs ipari íze. Az ablakon kipillantva, az elénk táruló zöld lombokat és a Dunát nézve, teljesen olyan érzés fogott el, mintha valahol nagy nyugalomban, vidéken lennék éppen.

Friss gyümölcs tatár, rozmaringos meggyszósszal.

Ez is izgalmas név, és ismét egy egyszerű étel, amit úgy tálalnak elénk, hogy arra jó ránézni.

Bár a rozmaringot még csak nyomokban sem éreztem, de ez semmit nem von le a szósz értékéből. Piskótalapon vélhetőleg kis baracklekvár, és erre ágyazva a kockára vágott idény gyümölcsök. Alma, barack, ami még kemény és éretlen, de ez előnyére válik, hiszen a szósz édes, így nagyon jól kiegészítik egymást. A három fogásból nálam ez végzett első helyen.

Inni mentás limonádét kértem. Jó pontot kap azért, mert átlátszó szívószálat adtak hozzá, és nem a mindenhol használatos fekete, számomra kissé visszataszító fajtát. Viszont 800 Ft-ért, egy limonádé ne csak szódából, citromléből, egy szelet lime-ból és mentából álljon. Valami szirup, bármi, ami még hozzá tesz, mert így igen csak hunyorogtam, annyira savanyú volt.

Végül a szokásos mosdómániám. Egy pillanatra elgondolkodtam, hogy ennyire trendi-e a hely, vagy csak én értem félre. Mint kiderült utóbbi, de nem csak én voltam vele így. A kézmosók ugyanis nagy fazekak, derékmagasságban elhelyezve, ahol a férfiak végzik a dolgukat. Tényleg fél percet gondolkodtam, hogy akkor ez most arra való-e, vagy sem.

Amúgy ötletes megoldás, csak kérdés, hányan értik félre és végzik abba folyó ügyeiket.

A KIOSK egy olyan hely, ahova mindenképp el kell látogatni többször is. Ismerősöknek, rokonoknak, külföldi barátoknak, randira is kiváló választás. Párhuzamosan a Váci utcával, a Ferenciek terétől 5 percre gyalog, mégis úgy érezzük, mintha teljesen kint lennénk a városból. Nem hemzsegnek a turisták, nincsenek autók. Nyugodtságot érezni.

Bár az ételeket én bátrabban fűszerezném, de igazából minden finom volt, és ár-érték arányban mindenképp az élmezőnybe sorolható. Bele se merek gondolni, hogy egy utcával arrébb, hogy húzzák le szegény turistákat a ’magyaros’ éttermekben. Egyébként itt is fizethetünk paypass-szal, ami kezd egyre jobban elterjedni. Kíváncsi vagyok, hogy a nyáron berobbanó Otpay mobilos alkalmazás mennyire tud versenytársa lenni.