Az HBO-n most debütáló VICE gonzó újságírói is jártak a tiltott zónában mutáns állatokra vadászva, ott is hasonlóak voltak a tapasztalatok, igaz télen nem sok mindennel találkoztak, mégis nagyon jó videót hoztak össze (mint mindig):
www.youtube.com/watch?v=INAlUGn0RYg

Logikus kovetkeztetes:
A termeszet szempontjabol nezve az ember jelenlete rosszabb, mint egy nuklearis katasztrofa.

Köcsög emberiség, Isten már bánhatja, hogy megteremtett minket.

lehet, hogy csak 50 év múlva érnek be a genetikai mutációk.

@djukel: az ember már bánhatja, hogy megteremtette Istent. Zeusztól Allahon keresztül Xenuig vagy Buddháig.
Emberből egy van. Istenből tucatnyi. Tehát melyik is teremtette melyiket?

sugárzik róluk a nyugalom

@Hegedűs Robin:

Igen, és itt jegyezném meg halkan, hogy az indexvideósok szánalmasan hasonlítani akarnak rájuk, de a közelébe nem érnek, max. a gúny terén.

@HgGina:

Isten egy van.

úgy látszik, a radioaktivitás csak fajspecifikus, azaz embertelenítésre jó. vagy túlbecsülik annak az emberi szervezetre gyakorolt hatását természetes háttérsugárzás esetén.

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:

"Isten egy van."

Honnan tudod? Mondta a pap?

@djangyu: Egy állat nem él elég ideig, hogy ténylegesen kifejlődjön a benne a sugárzás hatása, plusz nem is rinyál sem ő sem a rokonai, hogy ez a baj, meg az a baj.

@Ronald: Egy van, és Ő a bokréta Orbán kalapján!

@dolgozni kék: Micsurin büszke lenne rád! :)

@egysmás: Veled meg Liszenkó értene egyet... :)

@Ronald:

Isten per definitionem egy.

@egysmás: annyi ideig nem is, mint egy ember, viszont épp a sejtpusztulásuk degradációjának üteme az, ami azt mondatja, hogy a mutációk előbb is jelentkezhetnek rajtuk. mert azért gondolom, az állati RNS-DNS-re is hatással van a radioaktivitás, de ezek szerint máshogy, mint az emberre. hozzáteszem, azt egy dokumentumfilm sem taglalja, hogy a természetes elhullás oka között hány százaléknyi mondjuk a daganatos az elmúlt 27 évben, és mennyi volt előtte.

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Ez is olyan, mint a "médiák"? Hogy te eldöntötted és slussz...?

@KopaszMercis:

Egyiket sem én döntöttem el.

Nem mutáns állatok, mi? Várják csak ki a teliholdat...

Úgy tudom, a Zóna nagy része alacsony sugárzási szintű, ami megengedi az élet fennmaradását. Egyébként emberek is élnek ott, évtizedek óta és nem rákbetegek. Ceizler mondta egyszer régen, hogy Hirosimában-Nagasakiban sincs több mutáció a sugárzás miatt, mint a világ többi részén, mert a sérült genetikájú utód nem fejlődik ki (az anya elvetél). A Szovjetúnió atonkisérleti területén (ma Kazahsztánban van) is hagytak embereket élni. Egész falut! Láttam egy riportot erről. Éltek, egészséges gyermekek születtek, nőttek fel. Nem a rák volt a jellemző, inkább szív- és érrendszeri károsodások.
Visszatérve a csernobili Zónára. Úgy tudom, hogy azon belül is vannak erősen sugárzó területek, amiket pl. a madarak elkerülnek. Érdekelne, hogy ott milyen az élővilág? Milyen növények, alsóbbrendű és fejlettebb állatok bírják ki az erősebb háttérsugárzást? Tudják-e az állatok nyilván tapasztalatból), hogy ott mi az ehető?

@djangyu: Az élettartamnak nem így van köze a sugárzás okozta sérülésekhez!

Inkább a felhalmozódás szempontjából ganajos a dolog.

Az állati és az emberi dns-rns nem különbözik egymástól, sugártűrés szempontjából legalábbis.

Kb úgy kell elképzelni ezt a cuccot, hogy naponta van mondjuk egytized százalékod arra, hogy a sugárzás balhét csinál.
Leegyszerűsítve a dolgot, az ember, mire eléri a produktív kort, hétezer napos, ami azt jelenti, hogy kb. 1:10000-hez, hogy megúszta a sugárzást még a szaporodása előtt.
A disznónál ugyanez két év, hétszáz nap, ami kb 49,6 százalék esélyt jelent a teljes megúszásra, ami a gyesznyók szaporodási ütemét figyelembe véve több, mint elég.

Magyarul a hosszúéletű, lassan szaporodó fajok érzékenyebbek a sugárzásra, mint a gyorsan élő, gyorsan szaporodók.

Hol készültek ezek a képek? A sas és a farkas egy és ugyanazon helyen állnak feltünően ideális pózban... vannak véletlenek, de ez nem közéjük tartozik :)

Cikk hivatkozott forrása vagy valami? :)
www.ng.hu/Termeszet/2006/04/A_vadallatok_jol_boldogulnak_Csernobil_tiltott_zonajaban

Remek megfigyelés, hogy egy eredőben ahol nem vadásznak és nem élnek emberek több az állat és burjánzik a természet.. ez minden más nemzeti parkban is így van a világ minden pontján.

De ez még önmagában igen csak gyenge érv amellett, hogy a sugárzásnak nincs káros hatása az állat és növényvilágra.. Meglehetősen nagy összeget tennék rá, hogy a pripjaty-i ingatlanárak nem fognak meredeken emelkedni a következő 1000 évben..

@egysmás: Akkor lakatos ronaldóék is kevésbé érzékenyek rá.

@vider: "Remek megfigyelés, hogy egy eredőben ahol nem vadásznak és nem élnek emberek több az állat és burjánzik a természet.. ez minden más nemzeti parkban is így van a világ minden pontján. "

Az a vicc, hogy ez pont nem így van!
A mai erdők a benne folyatott vadgazdálkodás okán messze több vadat fogadnak be, mint amennyit eltartani lenne képes.
Paradox módon a vadászat az, ami emeli a vadak számát, a vadászat az, ami matt élnek egyáltalán Európában nagyvadak.

Mert igazából nem a védelem az, ami segít megőrizni a természeti értékeket, hanem a helyes gazdálkodás!

Ha érdemesebb elefántot termeszteni, mint kölest, akkor elefánt teremne a szavannán.
De mivel nem érdemes elefántot termeszteni, mert abból nem tud megélni a falu, plusz még meg is eszi a kölest, ki fogják irtani az írmagját is.
Lehet, hogy nem közvetlenül hanem "csak" szaporodni nem hagyják.

A képeket pedig egy telepített gép készíti.
Kell keresni egy igazán giccses, jól fotózható helyet, kitenni a gépet, ami készít párezer fotót, amiből ki lehet választani azt a kettőt, ami jó lett. ;-)

helyre állt = helyreállt
meg ötszöröződött = megötszöröződött

az igekötős igék írásának szabályát jó lenne betartani, mert ezekkel a hibákkal olyan a szöveg, mintha egy általános iskolás írta volna.

és csatlakoznék, a képekhez nem ártana forrást feltüntetni, mert kétlem, hogy te készítetted volna őket.

igen, ezt tudom, de pl. azért farkasoknál nem a két év élettartam az ami átlagos, és a természetes mutáció sem elhanyagolható változó szerintem egy ilyen kérdésben. abban nincs véleménykülönbség, hogy az ember ilyen szempontból veszélyeztetettebb, mint a gyorsabban szaporodó, gyorsabb életciklussal rendelkező állatok. az (volt) a kérdés inkább számomra a történetben, hogy a mutástalanság ténye csak az előzetes várakozások fényében ennyire meglepő, vagy pedig maga a radioaktivitás önmagában nem ennyire súlyos az rns-dns kombóra.

@Baines: nem állítom, hogy szaktekintély vagyok a témában, de 3 kép alapján azt állítani, hogy minden rendben van, nem győzi le a szkepticizmusom.

@djangyu: Egy normál populációban egy egyednek a teljes életciklusában átlagosan egyetlen olyan utódja lesz, amelyik eljut a szaporodásig.

Az összes többi megszületett utód előtte elpusztul.

A farkas a vadonban átlagosan 5-6 évig él.
Ez alatt az 5-6 év alatt lesz neki egy olyan utódja, amelyik szintén eddig fog élni, miközben kb 7 utódot vet évente.
Tehát kb. 95%-os a mortalitása az utódoknak, alapvetően.
Ez a mortalitás az elégtelen kajából adódik nagyrészt és a születés utáni 1-2 hónapban be is következik.

Ha a sugárzás miatti mutáció az élettel összeegyeztethetetlen az esetek kétharmad részében, és ebbe döglik bele a kis farkas, akkor annyi történik, hogy nem éhen döglik, hanem sugárbetegségbe hal bele a dög, de magát a populációt ez az esemény nem befolyásolja.
Ha tud még létezni, csak süket-vak-intellektuális-pacifista lesz a sugárzástól, és ettől pusztul el a maradék, az sem nagy baj, amíg farkasonként lesz egyetlen normális utód, a külső szemlélő csak szép és egészséges farkasokat fog látni.

Szóval kár várni a kétfejű kiberpigmailonokat, azok nem fognak megjelenni, mert nincs az a matematika, ami megengedi a létüket.

@egysmás: "A vadászat miatt élnek még egyáltalán nagyvadak Európában"

Szerintem még egyszer olvasd el a cikket, mert nem értetted meg a lényeget.

@hami: én általános iskolában is tudtam, hogy az igekötőket egybeírjuk... ez sajnos nem kor kérdése, hanem műveltségé, olvasottságé
(ezért hiteltelenek az ilyen blogok - hogy osztja az észt olyan, aki nyilvánvalóan nem olvasott eleget életében?)

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: Csak szeretnéd.

"Alázattal szelíden, ki ünnepelni jöttem
Könnyes, fakó szívemmel és trottyos térdemen;
Mely úgy fáj alkonyatkor, csúzos bokámba lenn,
Mikor elaggott felhők boronganak fölöttem.
Mert isten vagy, csekélység és két isten és három
Oly bús, kietlen mindegy... s eszembe jut a tantim,
Ki egyszer látott téged a pályaudvaron kinn,
S szegény, jó grószpapa, ki ellenőr Parádon."

Írta Karinthy Frigyes, aki nálad sokkal okosabb volt.

@hami: 'kkó te meg nagybetűvel kezdd a mondatot ha helyesírásról oktatsz

@netukki:

maxval lehet h egy idióta de ebben igaza van: Istenből egy van, istenből van sok....

@egysmás: nem várok kétfejű kiberpigmalionokat, amíg azok nem lesznek életképesek a természet szerint, esély sincsen a fotójukra, ahogy a háromszemű réti sast leverik, ezt jól tudom. de ha azt mondják egyesek, hogy az evolúció az folytonos, akkor inkább várhatok egy új farkasfajról készült fotóra, amely a radioaktivitásra kevésbé érzékennyé "mutálódott" a 27 év alatt. bár nem tudom, 27 év elég idő-e e faj életben egy ekkora változásra, ha a szegény kisfarkasok még sorban pusztulnak el a csúnya sugárzástól.

akárhogy is, valószínűleg még nem lehet levonni végső következtetést a dolgokról, ahhoz meg kellene várni a néhány ezer évig tartó lebomlás hatásait. már ha addig lesz ember, aki megtudja állapítani :D

@Bambulka: Európa nagy része mezőgazdaságilag hasznosított.
Ha az urak nem vadásztak volna nagyvadakra, a parasztok agyon verték volna az összes őzet-szarvast-egyebet, ami beteszi a lábát a művelt területre.

Ám, mivel az urak vadásztak ezekre a dögökre, védték őket.
Az orvvadászatért akár halálra is ítélhették az embert.

Európában egy helyen szabadott vadászni medvére, hiúzra, és csodás módon csak ezen a területen van stabil populáció.

Azért, mert Csaucseszku kurvára vigyázott ezekre a dögökre, mivel ő akarta őket lelőni.
Európa más helyein, ahol a potentát nem vadászott ezekre, szépen lassan elfogyott az állomány, mivel _annyira_ azért nem fontos a védelem, hogy megkeressék ki mérgezte meg, csapdázta le a jószágot.

És ezzel a dologgal nincs ellentmondásban az, hogy itt épp elszaporodtak a vadlovak.

Legalábbis emberközelibb dolog a vadászattal érdekeltté tenni a föld tulajdonosát a vadvédelemben, mint lemérgezni és értéktelenné tenni egy stabil populációnak megfelelő méretű területet.

@hami:

bizony... helyesírásról okoskodni kisbetűs mondatkezdéssel, hát finoman szólva is hiteltelen....

A faszt!

Voltam a zónában.
Nyomoztam a lezuhant helikopterek ügyében.
Vadásztam mutánsokra.
Szereztem a tudósoknak 3 detektort.
Szereztem zárt légzőkészülékes ruhát.
Rengeteg relikviát találtam.
Megtaláltam az oázist.
Megöltem az irányítókat az alagutakban, barlangokban.
Segítettem a monolythos csapatnak új helyet találni.
Összeszedtem 5 embert és átkeltem velük az elgázosított alagútrendszeren.
Sorolhatnám órákig de elhihetitek ez kamu! Ott mutánsok vannak és egyéb rengeteg furcsaság!!!
Bizonyítékom is van:
www.youtube.com/watch?v=i1lDskma6V0

A mutáció miatt degenerált állatok vagy spontán elpusztulnak, vagy hamar táplálék lesz belőlük. Alig hinném, hogy ember esetében sokan üdvözölnék a természettel való összhang ilyen megnyilvánulását.

@djangyu: 27 év kb 5 generáció.

A krumplibogár ddt-rezisztanciájának kialakulásához kb 30 nemzedékre volt szükség, miközben az az evolúciós nyomás, amit a ddt jelentett, igen erős volt.
Erősebb, mint amit a pripjatyi sugárzás jelent.
Úgyhogy, az idő az, ami választ ad.
Vagy az sem, ha van génáramlás befelé.

@egysmás: európai viszonylatban igazad van.. de európán kívül, pl. a volt Szovjetúnió területén azért vannak olyan emberek által ritkán lakott helyek, hatalmas (nem európai léptékű) területek ahol az állatok "kössz jól vannak.." és ehhez nem kell atomkatasztrófa. A hozzászólásom lényege ez akart lenni.. lehet, hogy nem jól fogalmaztam.

"egykor veszélyeztetett fajok már egyre inkább benépesítik a környezetet."

A Teszkóban akciós a vadhús. Nyami.

A posznak egyébként egy 2006-os igen csak felületes National Geographic hír az alapja (feljebb már linkeltem). Azóta (a kommentekben is előjött) éles vita alakult ki a tudósok között, hogy ez valóban igaz-e és valóban mutáció mentesek-e az állatok:
www.bbc.co.uk/news/science-environment-10819027
magyarul: www.sg.hu/cikkek/76069/ma_is_csernobil_borzalmait_tukrozi_a_helyi_elovilag

A képanyag Dr. Gashak-tól származik akit a fenti cikkek is említenek:
www.slate.com/articles/health_and_science/nuclear_power/2013/01/chernobyl_wildlife_the_radioactive_fallout_zone_is_a_wildlife_refuge_photos.html
www.nsrl.ttu.edu/chornobyl/gashak.htm

Még néhány forrás után (google) nekem úgy tűnik h Gashaknak igaza van azzal kapcsolatban h a természet birtokbavette a területet.. ugyanakkor a kutatások kimutatták, hogy mutációk igen is vannak..

+t

@egysmás:

"Európában egy helyen szabadott vadászni medvére, hiúzra, és csodás módon csak ezen a területen van stabil populáció."

Ez az állitás sem felel meg a valóságnak. Sötétbarna szin jelöli a stabil populációkat:

www.google.hu/imgres?imgurl=http://liftingshadows.files.wordpress.com/2008/02/map_bear_2000.jpg&imgrefurl=http://liftingshadows.wordpress.com/2008/02/28/brown-bear-in-europe-and-romania/&h=2191&w=2000&sz=337&tbnid=HpxyDAh9l2DyjM:&tbnh=81&tbnw=74&zoom=1&usg=__gFRrIm_QvU1kP6emJZx0LVBmOrQ=&docid=Evt64CQZuDv1OM&hl=hu&sa=X&ei=K4RhUYHGKoTNtQbu4YCoAw&ved=0CDAQ9QEwAQ&dur=861

@djangyu: Amennyire emlékszem, a Zóna korábbi lakói és a mentésre kivezényelt katonák közül 150E halt meg 10-15 éven belül rákban, illetve volt valahol egy térkép (bocs, most lusta vagyok megkeresni), hogy a kihullási területen jóval magasabb a rákos daganatok aránya, ahogy a Majak által beszórt területen is. A fogyatékos gyerekek aránya is magasabb az átlagosnál a kitett lakosság körében.

sellfy.com/p/CkGJ/

@kúrórudi: nyilván az. csak én direkt kezdem kisbetűvel a mondatot, mert úgy gyorsabban gépelek. a posztíró meg nem hiszem, hogy direkt írta külön az igekötős igéket, mert azt semmilyen kényelmi funkció nem indokolja, csak maximum a beépített helyesírásellenőrző a böngészőben. ami köztudomásúlag nem képes lekezelni az összetett szavakat. aki buta, az meg elhiszi, hogy úgy van jól, mert nincs saját tudása ahhoz, hogy ezt megkérdőjelezze. egyébként nekem híresen rossz a helyesírásom, de ezek az ordító hibák nagyon zavarnak még engem is.

FASZT!!!! A Zóna tele van mutánssal (poltergeist, snork, controller, burer, vérszopó stb.)

@dolgozni kék: ez nem így működik. Ezeknek az állatoknak a generációs ideje rövidebb ennél. Ha eddig nem jelentek meg "mutánsok", akkor már nem is nagyon fognak.
A zóna nagy részében egyébként nem túl súlyos az aktivitás, szerintem csak azért hoztak létre ekkorát, hogy ne kelljen utólag újra evakuálni, ha rosszabbra fordulnának a dolgok valami szivárgás miatt.

@hami: Teljesen jogos. Minket is zavar. Javítva.

Van egy rossz hírem, nem lesznek mutánsok. Mint ahogy egyetlen más helyen sem voltak (na jó, a Godzilla lehetett az egyetlen kivétel, arról én is láttam a filmet). Csernobilban a környezetbe kikerülő sugárzás a hirosimai robbantás 30-50-szerese lehetett. Hirosímában sem történt semmi, és az azóta a légkörben felrobbantott több mint 500(!) atombombának sem volt kimutatható mutációs hatása, pedig egyik-másik igencsak nagyobbat pukkant, mint az első...

Egy megjegyzés a cikkhez: a Przewalski-lovak nem őshonosak a területen, hanem az Aszkanyija-Nova rezervátumból (ahol szintén nem őshonosak) lettek a kilencvenes években a Zónába betelepítve.

Amúgy a Zóna teljes területe 2600 négyzetkilométer, ebből a súlyosan szennyezett terület (I. zóna, 10 km-es övezet) kb. 800 négyzetkilométer. Ebből most 2013-ban kb. 30 négyzetkilométernyi az a terület, ahol a sugárzás szintje a természetes háttér ezerszeresét meghaladja, így emberi letelepedésre nem alkalmas.

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
Nem. Per definitionem *egy sincs*, mert *nem is lehet*.

@Baines:
Csernobilban sokkal magasabb a mutációs ráta a szokásosnál, ami a legtöbb növényfajnál (és valószínűleg az állatoknál is, csak azt nehezebb megfigyelni és dokumentálni) a 'születési' rendellenességek arányának jelentős emelkedésével, és emiatt a szaporulat csökkenésével járt, néhányuknál azonban meglepően javult a sanyarú körülményekkel szembeni tűrőképesség.

@djangyu: az állatvilágban csak az életképes egyedek maradnak meg, az ember viszont igyekszik mindenkit megmenteni. Tehát ha a vaddisznó 5 malacot ellik, amiből kettő végtaghiányos, kettő leukémiás és egy agyarai túlméretesek, akkor vélhetően a leukémiások érik meg az ivarérett kort, a végtaghiányosok és a mutáns agyarai miatt táplálkozásra képtelen testvéreik hamar elhullanak.

Az emberi világban meg mind az ötöt igyekeznek életben tartani.

@Baines: Ezt a rakás idiótaságot honnan hallucináltad ide?

A felrobbantott atombombák miatt világszerte ugrásszerűen megnőtt a rákos és allergiás betegek száma. Vagy tényleg elhitted, hogy a dohányzás okoz mindent?

@Baines: 2.bp.blogspot.com/_FSm8-GqEmfE/TIh3N5sIY2I/AAAAAAAAFBw/KmGiFc-9NdQ/s1600/atomic+bomb+effect.bmp

k1project.org/weapons/hiroshima-and-nagasaki-the-long-term-health-effects/

pl:
" According to the RERF, the data corroborates the general rule that even if someone is exposed to a barely survivable whole-body radiation dose, the solid cancer risk will not be more than five times greater than the risk of an unexposed individual."

www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1469615/

@Peter T. Sinclare: Az ...atomic+bomb+effect.bmp kép miképp kapcsolódik ide?
Elhiszem, hogy sokan felhasználták ezt mindenféle idétlenségre, de az eredeti sztori ez:
usatoday30.usatoday.com/news/health/2006-05-30-baby-three-arms_x.htm
Látom te tényleg sok mindent elhiszel...

hmm.. megyek is gyorsan revitalizálódni és energizálódni a Zónába, milyen tök jó lesz.

más: már szóvá tették előttem, de a bejegyzés szövegének a megfogalmazása, hogyismongyam magának... olyan alsó tagozatos. a szerző egyszer megpróbálkozhatna összetett mondatok alkotásával is, senki nem halt még bele.

Kérdés mennyi pusztul el kínok közt rákban. Gondolom mindegyik.

@egysmás: egyébként kb. ez a válasz arra is, hogy "régen egészségesebbek voltak az emberek", meg nem volt allergia, meg ilyesmik. Egész egyszerűen régen nem voltak _beteges_ emberek, hanem aki beteg lett, az kevés kivételtől (pl az arisztokraták, akiket a széltől is óvtak, meg pátyolgattak, na ők tudtak egész életükön át göthösködni meg nyomorékkodni) eltekintve általában bele is halt, legtöbbször még gyerekkorában.

@Tetves Dög:

Miért nem lehet?

@Link elek: " A termeszet szempontjabol nezve az ember jelenlete rosszabb, mint egy nuklearis katasztrofa. "

Ennyi, és pontosan ennyi.

Ha enyhe a mutáció és nem akadályozza túlélheti.

OFF
Előre is elnézést a blogtól és a kommentelőktől az offért.

@maxval, a gondolkodni próbáló birca:
"Miért nem lehet?" (ti. miért ne létezhetne Isten)

- Meglep, hogy felteszed ezt a kérdést. Ha valóban kíváncsi vagy erre, tessék.

(1) Léteznek ellenérvek. Pl. Bertrand Russell írt le ilyeneket a Miért nem vagyok keresztény? c. művében.
www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/filoz/miertnem.hun

(2) Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy létezik Isten létezése mellett szóló érv is: nevezetesen, hogy amiről nem tudunk semmi bizonyítottat, az akár létezhet is, mert miért ne. Erről itt olvashatsz.
hu.wikipedia.org/wiki/Rep%C3%BCl%C5%91_Spagettisz%C3%B6rny

ON

@dolgozni kék: Vagy otszaz, vagy otszazezer. Es ugy hivjak, ecolucio.

Az elso ket kep pontosan ugyanott keszult, zsenialis...

@ezanicknevem:

Nem győz meg Bertrand Russell.

@Void Bunkoid: Az allergia -- pláne, ha később, felnőtt korban alakul ki -- nem szelektáló tényező. Talán egy Conan a kimmériai settingben igen, de már egy középkori faluban sem. Egyszerűen tényleg vannak civilizációs betegségek, ezt teljesen kár tagadni.

Es mi van akkor ha valojaban az osszes allat olyan durvan mutalodott, h most mas allatnak latszik emiatt?

Peldaul a sasnak latszo targy valojaban egy kecske csak annyira eltorzult, h sas lett belole?

AKKOR MI VAN?! HA' HOPPA!!! AKKOR MI VAN?!

A cikk korrekt.

Saját szememmel láthattam 2011-ben a Zónát.

A mutációk ESÉLYE, tehát bekövetkezésük száma nő meg a sugártól. Az élő szervezetek esetén kell legyen egy értelmes és fenntartható mutációs esély. Ha alacsony, akkor a lényeknek a körülményekhez való genetikai alkalmazkodási esélyei csökkennek, ha túl magas, akkor a túl sok válik szaporodás előtt életképtelenné, vagy hal el méhen belül. Amíg a mutációk e kettő között maradnak, addig a szerves élet (statisztikailag, nem egyedszinten)simán fennmarad.
Ja, az ember problémáit én se értem. Megnövekedett mutációszám: több esély a változásra+többen életképtelenek. A nagyvárosokban, ipari- és bányavidékeken nem ez megy?