Hosszú hétvége Izraelben - egyszer még visszatérünk

Megjelent: 2015.07.29. 12:24
Írta: colorcam

Izraelről, de különösen Tel Avivról csak jókat hallottam, így nagy izgalommal vártam ezt az utazást. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a repülőjegyünk már tavaly megvolt, egy 50. születésnapi partira voltunk hivatalosak, de az akkori háborús helyzet miatt a buli végül elmaradt. Ez itt nem a reklám helye, de a Budapestről induló fapados légitársaság járata egy közel három órás repülőút útán közvetlenül Tel Avivban tesz le, ami valljuk be, még egy ilyen "gazdaságos" járattal is kibírható. Az Izrealbe történő belépéskor időigényes és komoly biztonsági ellenőrzésen kell átesni. Arab államokból származó pecséttel az útlevélben esélytelen, hogy beengedjenek. Mi szerencsére néhány, az utazással kapcsolatos kérdés után viszonylag simán beléphettünk az országba, hogy felfedezzük mindazt, amire egy hosszú hétvége lehetőséget nyújt.

jaffa.jpg

Őszintén szólva Tel Avivban úgy éreztem magam, mintha Amerikában lennék, nem pedig a Közel-Keleten, ehhez bitos az is hozzájárult, hogy nem a nyüzsgő Jaffa negyedben, hanem északon, a kertvárosban laktunk az izraeli barátainknál.

Az első nap egy kiadós reggelivel indítottunk. Azt tudni kell, hogy remek a reggeli Izraelben! Persze teljesen más, mint az európai (vagy akár az amerikai), de aki szereti a nap ezen étkezését, nem fog csalódni. Mi a Cafe Luise-ba mentünk, ami egy szuper kis hely. A kávézón belül van egy kis gourmet bolt is mindenfelé finomsággal. Mediterrán reggelit választottunk, így a tojás mellé salátát és különböző krémeket, szószokat kaptunk. Itt kóstoltam először a kinoát, ami a bulgurhoz hasonló, és Izreaelben leginkább salátákhoz használják. Isteni, feltétlen próbáljátok ki! A reggeli után városnézéssel folytattuk a napot, körbejártuk Jaffát, ahol egymás hegyén-hátán vannak a galériák, pop-up store-ok, kávézók, éttermek, zsibvásárok és persze a helyi művészek.

Jaffából utunk a tengerpartra vezetett. Mi egy olyan helyet választottunk, ahol a homokban vannak elhelyezve az asztalok és a székek, így a mentás limonádé szürcsölgetése közben csodás panoráma tárul eléd, és nem mellesleg még napozni is lehet.

izrael7.jpgMásnap családi ebédre voltunk hivatalosak, délután pedig egy számomra teljesen ismeretlen helyre, egy kibucba látogattunk el. Be kell hogy valljam, nem sokat tudtam a kibucokról, elképzelésem sem volt, hogy milyenek lehetnek. Egy ismerősünk családjával még a rendszerváltás előtt költözött egy Tel Avivtól kb. 1 óra távolságra lévő közösséghez egy új élet reményében. Elmesélte, hogy régen a kibucokban nem volt pénzmozgás, kizárólag egy kártyát használhattak, azzal vásárolhattak és azzal mehettek a kantinba étkezni. Ott meghatározott időben, naponta háromszor biztosítottak étkezést, a mosást külön mosodában végezték, és minden héten a művelődési házban ünnepeltek. A kantin ugyan még megvan, de mára már csak ebédre járnak oda, sőt megjelent a pénz is, és az ott élők egyre nagyobb szabadságot és önállóságot kapnak.

Egyébként a kibuc olyan, mint egy elszeparált kis falu, ahol a lakóknak saját postája, óvodája, iskolája, fodrásza és élelmiszerboltja van. Alapvetően azt, hogy ki, mit és mennyit dolgozik, még mindig a közösség vezetője határozza meg, ahogyan ő dönti el azt is, hogy milyen házakat lehet építni, hiszen az építési engedélyeket is ő adja. Annak ellenére, hogy már sokat lazult a rendszer, még mindig szigorú szabályok között és elszigeteltségben élnek kint az emberek, de ahogyan az ott lakó ismerősünk mondta, „a kibuc megvéd és ellát életed végéig”.

Másnap Jeruzsálemet és a Holt-tengert néztük meg. Azt javasolták, hogy a legjobb a hét első munkanapján, vagyis vasárnap menni, mert akkor nincs olyan nagy tömeg. Igazuk is lett. Jeruzsálem kb. másfél óra távolságra van Tel Avivtól, parkolni elég nehéz, úgyhogy ha kocsival mentek, keressetek egy parkolóházat. Mi nem messze az Old City-től álltunk meg. Elsétáltunk a Siratófalig, ahol a férfiak és a nők elválasztva imádkozhatnak. Sokan leültek a székekre és a Bibliából olvastak, mások csupán a falat érintették meg, és megint mások homlokukkal a falnak dőlve imákat mormoltak.  Tényleg megrendítő volt végigsétálni ott, ahol Jézus vitte a keresztet, megérinteni azt a követ, amire azt követően fektették rá, hogy a keresztről leszedték, még úgy is, hogy mára azt már körbevették a bazárosok és árusok, valamint éttermek.

Önmagában Jeruzsálemben napokat lehetne eltölteni, nekünk azonban csak óráink voltak, így egy gyors bazári ebéd után folytattuk utunk a Holt-tengerhez. Ahogy távolodtunk Jeruzsálemtől és haladtunk a sivatag felé, egyre kevesebb lett a látvány. A kopár tájon csupán néhány beduin és birkacsordája bukkant fel. Igazság szerint a Holt-tengerhez vezető úton szembesültem azzal az ellenőrző pontokon állomásozó gépfegyveres katonák révén, hogy a Közel-Keleten vagyok.

Bár a Holt-tenger óriási, mégis nagyon kevés helyen lehet fürdeni, mi végül egy fizetős beachre jutottunk be. Persze mókás, hogy a magas sótartalom fenntart a vizen, de az iszap és a víz olyan csodás hatással van az ember szervezetére és bőrére, hogy kötelező bemenni a vízbe! img_3963-3_1.JPG

Másnap már indultunk is vissza Budapestre, de az utolsó órákat még egy kis városnézéssel töltöttük. Aki szeret piacra járni, ne hagyja ki a Carmel piacot, ha pedig shoppingolásra vágytok, akkor irány a Ramat Aviv Mall. Nagyon szerettük a Hadar Josef városrészben található, Spice nevű helyet, amit a budapesti Culinaris-hoz tudnék hasonlítani, igazi gourmet hely, fűszerekkel és ínyencségekkel. Kilépőként mi még ettünk egy jó kis hummuszt és falafelt Kaspinál (Alterman 13, East TA). Az ételek isteniek, asztalt foglaljatok!


Tel Aviv lazaságához könnyű hozzászokni, ráadásul annyi a látnivaló, amire egy hosszú hétvége nem elég, én még biztosan visszatérek, addig pedig "lehitraot", azaz a mihamarabbi viszontlátásig!

  

Szöveg és képek: Szandra

Borítókép: Hemo Kerem (on Flickr)

 

Come fly with us:

MIT TUDSZ VENNI EGY DOLLÁRÉRT A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ PONTJAIN?

SZINGAPÚR - REND A LELKE MINDENNEK

SALZBURG - A NAGY MOZART BUSINESS

TOKIÓ - ELLENTÉTEK VÁROSA

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr217302077

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.