Tegnap hazudtam legutóbb a kommentelőknek - Sixx interjú

Megjelent: 2015.07.17. 10:34

Varga Attila, azaz Sixx neve jól ismert a filmet és sorozatokat szeretők körében. Határozott véleménye és képi világban gazdagon árnyalt írásai egyedivé és könnyen felismerhetővé teszik cikkeit. Posztjaival az Index, a Comment, és a Hogyvolt oldalakon találkozhatunk leginkább. Markáns megjelenése és éles kritikái ellenére az alábbi interjúból kiderül, hogy nagyon is rendben van saját magával és a világgal, már-már azt is merném állítani, szaloncukor lapul a szíve mélyén.

img_2496-2.JPG

Több helyen említetted már, hogy Nigériában gyerekeskedtél. Mi az, ami a mai napig maghatározó élményként él benned abból az időszakból, amiből a mai napig építkezni tudsz?

Amit midig is magamban fogok őrizni, az az, hogy én tudom, milyen feketének lenni. Mert ott én voltam a fekete. Amikor a gyerekek meglátnak egy számukra ismeretlen dolgot, akkor nem a színemmel van a bajuk, hanem azzal, hogy az ember más. Megtanultam, ha az ember más, akkor sokkal többet kell tenni ahhoz, hogy elfogadják. Nagyon gyorsan tudok alkalmazkodni, lehet most már nem, mert 45 vagyok, de akkor tudtam, mert kellett. Egyszerűen minden nap volt valami olyan helyzet, amiben gyorsan fel kellett találnia az embernek magát. Egy másik fontos dolog, amit Nigériának köszönhetek, az a család szeretete, mert ott tényleg csak egymásra számíthattunk. Ha nincs Nigéria, akkor minden bizonnyal sokkal nagyobb tróger lettem volna.

Elég jelentős komment mennyiség gyűlik össze egy-egy cikked alatt. Találkoztál olyan esettel, amikor valaki személyesen szerette volna rendezni a kérdést? Valóban minden egyes megjegyzést elolvasol?

Olyan nem volt még, hogy valaki bejött volna, mondani persze mondták.  Mondjuk még előfordulhat. A kommentekről egyébként kapok értesítést, és a 90%-át el is olvasom, reagálok is rájuk és így ezzel el is megy a napom 70%-a. A konstruktív vitának híve vagyok, ha valaki csak annyit ír, hogy ez szar, azzal nem tudok mit kezdeni. Ettől a falra mászom. Mondja meg, hogy miért szar, győzzön meg, lehet igaza van, sőt! Van még pár ilyen kategória, ami kiborít. Például a mennyi helyesírási hiba van benne, nem tanultál meg magyarul írni típusú megjegyzések. Nem helyesírási hiba van benne, hanem elütés, és a kettő nagyon nem ugyanaz. Én nem nézek tévét, mi ez a szar, ez pedig a harmadik, amitől még hülyét kapok.

img_2465-2.JPG

Szerinted megmutatkozik ebben a magyar mentalitás?

Külföldön is van ugyanez, de nem ennyire. Ez egy kis piac, ahol van 4 olyan szereplő, akik releváns tartalommal bírnak. Az amerikai pedig egy akkora piac, ahol van 800 szereplő és sokkal jobban eloszlik a trollkodás. Nálunk szerintem a trollok száma arányaiban nagyobb. Mi még csak tanuljuk az internetes kommunikációt, és a Facebookot használjuk arra, amire más országokban a Twittert szokás. A Twitter pedig egy rettentően jó dolog, ha tudjuk jól használni.

Volt, hogy egy már leadott cikkedről utólag azt gondoltad, ezt talán nem így kellett volna megírni?

Egy ilyen van, amit megbántam. Az Egynyári kaland c. sorozatról írt kritikámat. Amikor másodjára megnéztem a pilotot, akkor arra jöttem rá, hogy nagyon jókedvű voltam, biztosan a macska dorombolt a lábamnál, amikor megírtam róla az anyagot, mert azt írtam, hogy ez egy nézhető valami. Pedig nem az, nagyon nem az. Akkor az egy olyan pillanat volt, hogy nekem tetszett, amikor viszont másodjára néztem, már azt gondoltam, jézusom, és én erről tényleg azt írtam, hogy jó!? Azt megbántam, de egyébként semmi mást. Pedig volt egy pár perem.

A gyakorlatban hogy néz ki egy cikk megírása, akár egy hogyvolt esetében?

Reggel 4, fél 5-kor kelek, este 8-ig dolgozom. Ha leülök megnézni egy másfél órás műsort, azt senki nem tartja munkának, pedig nagyon is az, ahhoz, hogy írni tudjak róla, meg kell nézni. Van olyan sorozat, amit már láttam (Grace klinikaLost) és nálunk csak később került adásba, az a nehezebb, mindig azt az érzést próbálom felidézni, hogy milyen volt, amikor először láttam, mit keltett bennem. Az Éden Hotelnél szerencsém volt, mert megkaptam előre a részeket, és így olyan négy nappal voltam előrébb, mint a tv-és vetítés. Volt, hogy megírtam egymás után hármat. A Való Világot viszont élesben néztük és írtuk, többen dolgoztunk rajta, mert az iszonyatosan megterhelő volt.

img_2484-2.JPG

Nem volt olyan pont, hogy azt érezted, ha még egy részt meg kell nézned, vagy írnod, akkor véged?

Az Éden Hotelnél volt, de akkor Csáth Géza kolléga írt kettőt, mert azt éreztem, képtelen vagyok többet, egyszerűen elfogytam, valahogy az 55. rész környékén történt meg.

Az Éden Hotelben történt nemi erőszakról számtalan írás jelent meg. Te hogyan láttad az esetet?

Egy biztos, hogy soha többet nem lesz Éden Hotel a Tv2-n. No means No, és ezzel maximálisan egyet is értek. Magyar valóságshowban sokkal durvább dolgok történtek és mentek le adásban, innentől kezdve, hogy ebből botrány lett, ez azt vonja magával, hogy ilyen többet nem lesz, és ez nagyon helyes. Csak ne tegyünk úgy, mintha ilyen nem lett volna már korábban, mert ez nem jó.

Kereskedelmi csatornáktól kaptál esetleg megkeresést?

Kolosi Péterrel folyamatosan megy a kis küzdelmem, talán 7 éve. Amikor a Csillag Születikről vagy a Szombat Esti Lázról minden kritikámban megjegyzem, hogy az RTL szerint saját fejlesztés. Olyankor mindig ír egy e-mailt, hogy Attila hányszor magyarázzam már el neked, hogy tényleg saját fejlesztés, és ilyenkor mindig beszélgetünk kicsit.  Olyan, hogy gyere, mert nem jó a nézettség és segíts, olyan nincs. Szoktunk beszélgetni, de egyet azért tisztázzunk: ők szakemberek, én nem vagyok az. Pontosan tudják, hogy mi miért működik és miért nem. A Tv2-nél például ragyogóan működik a Sztárban Sztár vagy működik az Ének Iskolája. Működött a Friderikusz utolsó két, három adása is már.

Kereskedelmi televíziózástól a mai napig azt várják az emberek, hogy az valamilyen értékrendet, tudást, színvonalat, erkölcsi megfejtést, tanulságot közvetítsen. Ez nem erről szól, könyörgöm. Egyszerűen arról szól, hogy van nagyon sok reklámunk, amiket ha lehetne, egymás után vetítenénk le, viszont nem lehet, ezért közéjük rakunk műsort. Ez a kereskedelmi tévézés, mert ha lehetne csak reklámot adni, akkor nem lenne műsor, csak reklám.

img_2474-2.JPG

Otthon a kötelező köröket futod a tv-ben?

Hétvégén TLC-t szoktam nézni, nagyon szeretem a cukrász csávó (Tortakirály) műsorát. Szeretem a Kisembereket, néha pedig jókat röhögök a mennyasszonyos műsorokon. Bemegy az ara, azzal a szöveggel, hogy nincs sok pénzem, csak 5000 dollárt akarok elkölteni a ruhára. Discoveryn követem a Zoltán a Farkasember című műsort. Iszonyatosan jó. Felkerült a nemzetközi torrent oldalakra is, Zoltan the Wolfman néven, a legjobb cím.

Mi az, amitől igazán félsz?

Attól, hogy egyszer nem tudok majd írni. Writer's block ugyan nem volt még, vagy hogy ettől görcsös lettem volna. Olyan mondjuk volt, hogy írtam szart.

Mi az, ami a leginkább idegesít másokban és saját magadban?

Másokban a késés. Magamban? Az, hogy nem vagyok elég toleráns, rigolyás vagyok néha, jobb lenne kicsivel empatikusabbnak lenni. A barátaim és a családom az más, de ha valamelyik kollégámon látom, hogy szomorú, akkor biztos meg kéne vigasztaljam vagy megkérdezni tőle, hogy mi is a baja. Nekem viszont csak az ugrik be, hogy nem fog dolgozni, és nekem kell majd írnom helyette. Nagyon mocskos a szám, hirtelenharagú vagyok, felkapom a vizet pillanatok alatt, viszont nem leszek gyomorfekélyes sosem, az biztos. 

Mikor hazudtál utoljára?

A kommentelőknek ma, vagyis tegnap. Azt írtam, hogy ha beledöglöm, akkor is megírom a Mr. Robot kritikáját, viszont nem tudtam még megírni (azóta ezt pótolta-szerk.). Nem szoktam hazudni, feleslegesnek tartom és nincs is értelme.

img_2483-2.JPG

Mi az, amit olvasol éppen?

Don Winslow-tól olvasom a Power of The Dog című könyvet és annak a folytatását a Cartel-t. A mexikói drogháborúról szólnak. Ha olvasok, akkor inkább ponyvát, mert ki akarom üríteni az agyam. A science fiction könyveket imádom, nagyon szeretek arról álmodozni, hogy egyszer elvisznek innen, és egyedül leszek egy űrhajón. Jó a családom ott lehet, de azon kívül senki.

Mi az, amire a leginkább büszke vagy, mit tartasz az életedben igazi teljesítménynek?

Nem tudom, hogy ez mennyire teljesítmény, de azt, hogy boldog házasságban élek. Ha nem lenne a feleségem, én ezt nem tudnám csinálni, biztos hogy megőrülnék. Ráadásul ő nem nagyon szereti nézni azokat a sorozatokat, amiket én, viszont muszájból ő is nézi. Még sincs az, hogy ne ezt nézzük már, mert tudja, hogy ez a munkám és ezt tolerálja. Ezért mindig hálás leszek neki.

img_2504-2.JPG

 

Bércesi Fanni

Fotó: Farkas Márton

 

Jó beszélgetések jó fej emberekkel itt is:

Tornateremből a fesztiváltérképre - interjú a VOLT, a Balaton Sound és a STRAND Fesztivál alapítóival

Egész nap melegítőben - interjú Grecsó Zoli kortárs táncossal

Hosszú házasság - interjú Varga Roland és Hadzsala Krisztián séfekkel

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr837593684

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.