Miért is nem akarsz magyar férjet?

Megjelent: 2014.11.07. 17:16

Igyekszem humoromnál maradni, fiatal nőként általánosításoktól mentesen feszegetni egy mostanság közhelyek közé fulladt, nagyon is szem előtt lévő témát. Mindeközben szeretném magamat tartani ahhoz, hogy a ló egyik felén ácsorogva még mindig nem lehet lovagolni... 

IMG_6797.JPG

Egyik, ugyancsak újságíró ismerősöm felháborodva osztott meg egy cikket, amit sok más fiatal lány éltetett. Az írás egy családi vendégségben töltött szituáción keresztül mutatta be, hogy a külföldi férj, milyen figyelmes is a feleségével. Eddig rendben is van, ez gyakorlatilag bármikor, bárhol, bármelyik párral megeshet. De a lényeg a magyar és a külföldi ember ábrázolásának különbségén volt, amivel - minden kődobálás nélkül - nem feltétlenül értenék egyet. 

Kezdjük ott, hogy ki is a megszemélyesített "külföldi férfi"? A szebbik nem tagjainak fejében most biztos, hogy nem az éjszakai gyrosos arca jelent meg, hanem egy sikeres, művelt üzletember képe vigyorgott rájuk, aki vacsorázni viszi őket, és még a kabátjukat is felsegíti. Mindkettő külföldi, pedig egyből szembe ugrik a különbség a valóban magabiztos úr, és a sajnálatos módon szerencsétlenebb sorsú éjszakai árus között. A gyrosostól félünk, azonban ha egy arab sejk akarna levenni a lábunkról gyémántokkal kirakott melltartókat ígérve, már a világ legmázlistább Jasmine hercegnőjének éreznénk magunkat. Ugyanez a sztori magyarral, franciával, bármely nemzet fiával. A különbség szerintem elsősorban a neveltetésben, a műveltségben és abban rejlik, hogy férfiaink sokszor akkor vannak igazán elemükben, ha sikerül megvalósítaniuk azt, amit elterveztek...

IMG_6809.JPG

Szerelem két ember és nem két nemzet tagja közt szövődik. Ez lehet két olyan szerelmes, akik közül az egyik, országától távol, a másikéban leli meg a boldogságot, és legyen is csak így. Sok embernek viszont sajnos elég, ha valaki idegen földről érkezik, mert "ő" egyből menő; pedig ki tudja, milyen vénasszonypirító káromkodással küldi vissza a csicsergő madarakat a tojásba minden reggel. Az, hogy messzire megy valaki, vagy messziről jött még nem biztos recept arra, hogy megtalálja azt, amit igazából saját magában sem talál.  

 IMG_6812.JPG

Megint más, hogy kivel, hogyan bánunk, vagy milyen a neveltetésünk. Sokszor feszegetett állítás, hogy azok a férfiak, akik előtt biztos apakép állt, sokkal erősebbek, határozottabbak, ellenben azokkal, akiket az előbbi híján elkényeztettek és sose tanulták meg mi is az, férfinak lenni. Ebben biztos vagyok, hogy sok igazság van, ahogy abban is, hogy ehhez még nem kell más ország törzsgyökeres lakójának lenni. Mindenhol vannak felelősségteljes férfiak, akik minden körülmény ellenére is vigyáznak a csemetéikre, ahogy vannak olyanok is, akik a gyerek szó hallatán Superman gyorsaságával tanulnak meg kereket oldani. Ez pedig akárhol a világon meg fogja határozni, hogy ki, milyen értékrendet követ majd. 

A sztereotípiák szajkózása közben rendszeresen megfeledkezünk egy fontos tényről: hogy a szereplői emberek, tele érzésekkel, múltbeli történésekkel, tapasztalatokkal és célokkal. Már csak ezért sem lenne szabad általánosítani, hogy egyik nemzet fia ilyen vagy olyan. Sose lesz ugyanolyan. Vannak kulturális vagy rituális különbségek, de a pohár alján mindig ott lesz ugyanaz a teljesen egyszerű és természetes érzés: szeretjük a másikat vagy nem. Ha szeretjük, és jól érezzük magunkat vele, ösztönösen a kedvére fogunk tenni, ha pedig már nem, de még gyengék vagyunk emelt fővel bevallani, hogy mindenkinek jobb lenne a másikat elengedni, akkor a legmérgezőbb dolgokkal fogjuk egymást megfertőzni  - és amíg egy ilyen kapcsolatban benne vagyunk, a világ se lesz elég nagy menekülni... 

A kérdés viszont nyitva marad, hogy vajon mi magyar nők milyenek vagyunk? Egyformán tökéletesek vagy egyformán tökéletlen szajhák? Mit érzünk, amikor általánosítanak minket: a magassarkúnkért buta libáknak tartanak, a zárt felsőkért aggszűznek és sorolhatnám, amit nap mint nap kapunk. Legjobb lenne megtalálni a kettő közötti középutat, és végre egyszer rendesen ülni azon a lovon ahelyett, hogy a hasa alatt próbáljuk szidni a másik oldalát.

A cikk, amire ezen írás reflektált, itt olvasható.

Brigitte Pozsgai 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

 Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr136872525

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

indapass90210 2014.11.08. 22:57:20

Első!

A posztolót lehet már, vagy olvassam el előbb a posztot?

indapass90210 2014.11.08. 23:13:49

Csak elolvastam végül, jó a poszt, riszpekt!

ergerberger 2014.11.09. 03:59:16

@Dövan: Nem olvastam el, és szar a poszt!

The Real Batman 07 2014.11.09. 05:33:43

Ha egy magyar lány nem képes Magyarországon normális pasit találni, akkor bocsi, de valami nagyon nagy gáz van vele...

Inkább azon kéne elgondolkodni, hogy hogy lehet az, hogy pl. Amsterdamban a prostik 70%-a magyar, annak ellenére, hogy a világ minden tájáról laknak ott emberek... Biztos vagyok benne, hogy ott is rengeteg gyönyörű Kelet-Európai lány él, mégsem választják ezt az életet.
De akár említhetném Svájcot is...

The Real Batman 07 2014.11.09. 05:41:05

USA után 2. helyen Magyarország áll azon a világranglistán, ahonnan a legtöbb pornószínésznő származik...

egymilliópicikrisztus 2014.11.09. 08:32:06

Egészen biztos,hogy akiről ezt a magyar férfiakat dehonesztáló posztot írták,az megfelel azoknak a külföldi álom-férfiak igényeinek,akikről Ő álmodozik?
Vagy csak annyi az egész,hogy túlértékeli önmagát,és még mindig meseországban keresi a boldogságot?
Gondolom,csak azt látja szegény,hogy jajjdenagyonjó dolga van a külföldi férjek feleségeinek mind,és ezért a hölgynek csak mosolyogni,és kellemkedni kell,és máris elhalmozzák bundákkal,és fuksszal.
Szánalmas !

raz sierpem raz mlotem czerwona holote · http://redisbad.pl 2014.11.09. 08:43:32

Nem messze nyílt egy albán pékség. A vezető ezek alapján a magyar nők álma. Tehetős, külföldi, határozott és felelősségteljes uriember. Kinézetre tiszta olasz, még ez sem lehet akadály. Hajrá hölgyeim!:)

Shopping 2014.11.09. 08:55:06

Ja.
Sztem is a szerző annyit lát/ért az egészből, hogy külföldön az anyuka így él:
-esküvő
-szülés
-szülés
-és innentől kezdve egy terepjáróval hordja a gyerekeket az iskolába, szabadidejében pedig vásárolhat , mivel nincsenek anyagi gondjai
-közben minden nyáron a tengerparton nyaral a család, és öreg korára Spanyolországba költözik.

Inkább tűnik, egy lusta, buta, picsának, mint olyan valakinek aki küzdeni akar valamit az életben.

Szó se róla, ez valóban kényelmes élet.

De aki azt gondolja, hogy egy külföldi pasival nem fognak előjönni UGYANAZOK A PROBLÉMÁK a kapcsolatban mint egy Magyarral, az elég ostoba.

savanyú a narancs ( Villanyfényes) 2014.11.09. 10:29:08

Áhh Brigitte, ezt sose fogják elismerni, nem elég odamondós a gagyi cikkre.

inyesmester 2014.11.09. 16:44:12

Sajnálom a Norvégiában élő anyuka lányait, hiszen ahelyett, hogy az emberi kapcsolatok építésére és a megfelelő párválasztásra tanítaná a lányait, helyette hülyeségekkel traktálja őket.
Még nem találkoztam olyan magyar, vagy külföldi lánnyal,akinek bármi baja lett volna avval, hogy magyar vagyok.
A norvég apuka pedig nagyon jól teszi, hogy dicséri a családját,mert egyszerűen mindenki éhes a dicséretre,akár család, akár munkatárs.
Jó példa erre az a karácsony, amikor a barátom a cégénél havi fizetésnek megfelelő jutalmat osztott.Én, pedig minden alkalmazottamnak személyes ajándékot vettem és személyesen adtam át megköszönve, hogy együtt dolgozhatok vele.Érdekes módon, mivel a két cég dolgozói közül többen ismerték egymást az én ajándékomat irigyelték,hiába kaptak több pénzt a barátomtól.
Az egész írásnak egyébként egy fő tanúsága van:
MERJÜNK DICSÉRNI!

Brix 2014.11.09. 19:08:24

Nem lehet általánosítani, de a legtöbb esetben a külföldi-magyar párkapcsolat sokkal kevésbé működik hosszabb távon. Vannak olyan kulturális különbségek, amelyeket csak nagyon nagy megalkuvások árán lehet áthidalni. A jómódba csöppenés, persze, sok minden különbségen átsegít... 10-ből 9 vegyes kapcsolat magyar nő és jómódú külföldi férfi között jön létre. A fordított helyzet ritkább, mivel a magyar férfiak többsége nem áll úgy anyagilag, hogy egy külföldi nő érdeklődését felkeltse. A húspiacon szigorú törvények uralkodnak: a nőket a külseje, a férfiakat meg a pénztárcája adja el...Romantika, szerelem , házasság nincs pénz nélkül...

annamanna 2014.11.09. 19:58:08

"Megint más, hogy kivel, hogyan bánunk, vagy milyen a neveltetésünk. Sokszor feszegetett állítás, hogy azok a férfiak, akik előtt biztos apakép állt, sokkal erősebbek, határozottabbak, ellenben azokkal, akiket az előbbi híján elkényeztettek és sose tanulták meg mi is az, férfinak lenni."
Elolvastam a norvég példáról szóló cikket, és az alapján azt mondhatom, amit feszeget, az valóban neveltetési különbség, de nem az a lényeg belőle, hogy a norvég apa sokkal erősebb, határozottabb, mint a magyar, hiszen a férfi viselkedésében nem az erőt és magabiztosságot hangsúlyozták, hanem a nő megbecsülését.
Az "elkényeztetett" fiú más dolog, de ez nem függ össze azzal, hogy az apakép gyönge.

Itt az anya viselkedéséről van szó, és ezt a norvég cikk alatt rögtön meg is jegyzi valaki: "A magyar férfiakat a magyar anyák nevelik. Egyiket így, a másikat úgy."
Ez szintén fontos megjegyzés: "Nem a magyar férfiakkal és anyákkal van a baj.Nálunk szétzuzták a családot.Sajnos egy férfi nem tud annyit keresni hogy megéljen belőle a családja.Ez nagyban hozzájárul ahhoz hogy a feleség nem lehet odahaza.Régen itt sem igy volt.Ezt a /vissza/ fejlődés hozta."

Azt gondolom, a kép valahogy ebből a két megjegyzésből áll össze. Mivel az előző generációkban szétzúzták a családokat, az anyák elsősorban nem a férjeikhez kötődtek, hanem a gyerekeikhez, mert csak az volt számukra a stabil kapcsolat.
Épp emiatt olyan energiát is a gyerekeikre szántak, amit már nem kellett volna, tehát elkényeztették őket.
Emiatt a felnőtté vált fiúk, akik hozzászoktak ahhoz, hogy az anyjuk mindent megcsinál helyettük, a párkapcsolatukban is természetesnek veszik ezt.

A norvég férfitól valószínűleg több önállóságot követeltek gyerekkorában, számon kérték a feladatait és azokat nem oldották meg helyette, tehát nem kényeztették el.
Valószínűleg az anyja nem kötődött erősebben a fiához, mint a férjéhez.
Valószínűleg a norvég férfi megtanulta gyerekként, hogy az elsődleges, legfontosabb kötődése egy férfinak a felesége, és nem az anyja; a nőnek a férje és nem a gyereke.

Ahol a szülő-gyerek kötődés fontosságban felülírja a házassági kötődést, ott áll elő az a férfimodell, amit a cikkbeli nő "magyar férfi"-nak nevez.
Ez nem magyar sajátosság, és a párkapcsolatok bizonytalanná válásával egyre általánosabb tendencia az egész világon.

A párkapcsolatot az a férfi becsüli le, az nem tiszteli eléggé a párját, aki nem vált le az anyjától, aki lelkileg szorosabban kötődik hozzá, mint a feleségéhez.
A feleségnek az anya fölé való emelése a számára az anya "elárulása", "megcsalása" volna, amit nem szabad megtennie, hiszen jól tudja, hogy az anyjának ő az elsődleges, legfontosabb kapcsolata, a fia; a fiú "elárulná" az anyját azzal, hogy egy másik nőt tartana a maga számára a legfontosabbnak, és akkor mi lenne anyuval? Akkor neki ki maradna? A fiú tudja, hogy az anya "feláldozta" magát érte, nem volt stabil, erős párkapcsolata (a fiú úgy képzeli, "miatta" nem volt, hogy az anya ne zavarja meg ezzel a fiút, ez persze nem igaz, de a gyerek magára veszi a felelősséget). Ezért micsoda önzőség lenne már, hogy semmibe véve az anya áldozatát, a saját párkapcsolatának boldogságán dolgozik, miközben a megöregedett anyja egyedül szomorkodik...! Tehát első helyen tartja az anyját, és a párkapcsolatát ehhez képest leértékeli. Amit a feleség csinál, az soha nem lehet jobb és több, mint az anya áldozata a fiáért.

GrandMasterB 2014.11.09. 21:11:01

@Brix: Ez bizony nagy igazság. Magam látom, hány helyi férjétől elvált, gyerekes magyar anyuka él itt Svájcban.

Kicsivagyokszekrealloken 2014.11.09. 22:24:41

@Spanish Wax: hat azert ez igy kicsit mintha eros lenne. Abbol valogatni ami otthon van? Fent hordott orru fiuk / ferfiek, elkenyeztetve a sok szep magyar lanytol, mindenfele tisztelet nelkul, hatalmas elvarasokkal, semmit nem nyujtva? Hat ha ez Neked ANNYIRA jo akkor hajra!! De ha kicsit kinyitod a szemed es a vilagodat, meg fogsz lepodni. Hogy peldaul hogy banik egy spanyol a baratnojevel....