Nem szokásom a Samsung és Android telefonokról áradozni, de előre el kell árulnom, hogy ez a telefon egyszerűen gyönyörű és baromi okos.

A csomagolás a Samsungtól már megszokott fa ihletésű minimál dobozka, amelynek fedelét felemelve rögtön rádöbbenhetünk, hogy egy óriási (szó szerint, ugyanis egy 5,1’ kijelzőt kapott) telefonról van szó. A csomagban ezen kívül mindössze egy rövid leírást, töltőt és fülhallgatót találunk. 

 Az új Samsung Galaxy S5 annak ellenére, hogy szerintem első ránézésre túl nagy telefon, normál esetben még jól és egyszerűen használható, kinézetre pedig nagyon elegáns. Én egy fehér (shimmery white) példányt kaptam kipróbálásra, amelynek a gyöngyházfényű hátlapja a kamerán kívül még egy újdonságot is rejt, de erről kicsit később. A kijelző külsőleg a széria előző darabjaihoz képest nem változott, fényes, krómozott műanyag maradt, továbbra is karcálló üveglappal fedve. Azonban, ami alatta van az egy csoda. Az 5,1 hüvelykes, super AMOLED kijelzőtől én teljesen elájultam. Az S5 kijelzőjét nézegetni igazi öröm, akár szöveget olvasunk rajta, akár képeket nézegetünk. Ez volt az egyik dolog, ami legjobban tetszett ebben a telefonban.

 A kijelző alatti 3 gomb funkciója (ha jól tudom) változott egy kicsit, alkalmazásváltó, home és vissza gomb. A bal oldali „alkalmazásváltó” gombra kattintva kis üzenet jelenik meg: „A Menü gombot a Legutóbbi gombra cseréltük, hogy egyszerűbben lehessen váltani a legutóbb használt alkalmazások között. További információért érintse meg a Súgó gombot.” Ez alatt tehát az iPhone alkalmazáskezelőjéhez hasonló dolgot kapunk, ahol láthatjuk az előzőleg használt alkalmazásunkat, azok balra tolásával pedig bezárhatjuk őket. Az előbbi üzenet nem különlegesség a készülékben, többször ír számunkra kis okos(kodó) üzeneteket, például töltés után, hogy ne felejtsük el rendesen visszacsukni az USB portot védő kis kupakot. Nekem ezek az üzenetek néha túl tolakodóak és evidensek voltak, de hát jobb félni, mint megijedni. Vagy kikapcsolni.

A telefon, az iPhone 5S-hez hasonlóan ujjlenyomat érzékelőt is kapott. Miután beállítjuk az ujjlenyomatunkat csak ennek segítségével oldhatjuk fel telefonunkat, ezzel védve az illetéktelen kezektől. Ja és persze meg kell adnunk egy alternatív jelszót is, ha valami hiba kerülne a gépezetbe, azért tudjuk használni a telefonunkat.

 Az ujjunk még egy dolognál fontos a Galaxy S5-nél. Mégpedig a telefon hátulján a kamera alatt található kis érzékelőnél. Ez a beépített S Health programhoz tartozik, amely a Samsung egyik nagy dobása, amely a M Health felé vezet. Az M Health segítségével a telefonunk egy kis személyi edzővé avanzsálható ezzel. A lakótársam (aki nagy Samsung fan), ettől teljesen el volt ájulva, én viccesnek találtam, hogy a telefon megmutatta, hogy hányat léptem és szórakoztató volt, hogy a barátnőmmel összehasonlítottuk a pulzusainkat. De ha sportolok akkor erre én profi, direkt erre kitalált eszközöket használnék inkább. De azért rossznak nem mondanám, csak szerintem felesleges funkció. (De kövezzetek meg, ha másképp gondoljátok).

A telefon (az előzőleg használt tablettel ellentétben) szupergyors, még ha rengeteg applikáció is fut a háttérben, akkor is bírja a strapát. Ez nekem nagyon bejön. Az üzemideje is kielégítő szerintem, sőt én meglepődtem, hogy folyamatos nyomkodás mellett is tovább bírja, mint az iPhone-om és ha lemerül iszonyú gyorsan újra tudjuk tölteni. Ezt a gyorsaságot egy Qualcomm Snapdragon 801-es processzornak köszönhetjük, amely négy darab, magonként 2,5 GHz-es processzort jelent, mellette egy Adreno 330-as grafikai chippel. A RAM mérete 2 GB, míg a belső tárhely 16 GB, utóbbi bővíthető 128 GB-ig microSD kártya segítségével.

Az S5-ön használt Android, egészen pontosan a 4.4.2-es verzió számomra sokkal felhasználóbarátabb és átláthatóbb, mint a korábbi verziók. Ezzel már egész jól összebarátkoztam. Választhatunk rácsnézetet is a menüben, amelynél kis kör alakú piktogramok jelzik a menüpontokat.

A kijelzőn kívül a másik csodálatos dolog a telefonban a kamera. A hátoldalon egy 16 megapixeles csodát találunk, amivel fantasztikus képeket készíthetünk és már a Samsung saját fényképező appjában rengeteg beállítási mód közül válogathatunk. Ha lenyitjuk a beállítások részt, a hatalmas kijelző szinte teljesen megtelik a lehetőségekkel. Nagy pacsi a HDR videóért!

Be kell vallanom, hogy a zenelejátszót nem használtam a telefonon, de az csak külsőleg változott meg, a funkciói teljesen ugyanazok maradtak, mint a korábbi szériákban.

 Ami nekem még nagyon tetszett a telefonban az a My Magazine funkció. Alaphelyzetben a képernyő jobbra simításával előjön ez a felület, ahol kiválaszthatjuk kedvenc online magazinjainkat és témáinkat, amelyeket az applikáció összegyűjt, így saját magazint alkotva számunkra. Hatalmas képekkel jelennek meg kedvenc cikkeink. Én odavoltam érte.

Illetve új funkció a készülékben, hogy 30 MB-nál nagyobb fájl esetén, ha engedélyezzük, aktiválja a letöltésgyorsítót, azaz egyszerre használja a WiFi-t és mobilnetet.

Összességében a Samsung Galaxy S5-öt használva azt érezzük, hogy egy valóban profi, jól összerakott és okos telefont használunk. Rengeteg olyan funkcióval, amiről nem is gondoltuk volna, hogy valaha szükségünk lesz rá, de azonnal beleszeretünk. Az S5-nél soha nem fogunk azon idegeskedni, hogy milyen lassú a telefonunk, mert minden hip-hop betöltődik. A kamerája kifogástalan, a kijelző egyszerűen gyönyörű. Az 190.000 font körüli ár is teljesen reális ezért a telefonért, nem drágább, mint az előző S4 indulóára. A készülékbe tehát nehéz belekötni, de Steve Jobs valamit nagyon jól csinált, mert a Samsung még mindig nem győzött meg, hogy lecseréljem az iPhone-omat. ;)

Zsófi

 VIPhone pacsi a készülékért!