Legnagyobb veszteségeink

Megjelent: 2013.05.16. 01:08
Írta: colorcam

Az emberi rombolás következtében jó néhány állatfajjal soha többé nem fogunk találkozni a Föld színén. Sajnos őket már semmi és senki nem hozhatja vissza. Vagy mégis? Nem rég az Index is beszámolt róla, hogy kihalt fajok klónozásával próbálkoznak a tudósok több-kevesebb sikerrel. A déli gyomorköltő békát majdnem, a pireneusi kőszáli kecskét pedig sikerült újraéleszteni, habár a kecskegida a világrajövetel után 20 perccel elpusztult.

dead-Bengal2_1.jpg

Sokan úgy vélik, hogy nem a már elpusztult fajok feltámasztásával kellene foglalkozni, hanem a jelenlegiek védelmével. Ha ugyanis a a túlhalászat, az éghajlatváltozás és az élőhelyek eltűnése ilyen ütemben folytatódik drámai következményekkel számolhatunk. A Londoni Zoológiai Társaság 2008-as sokkoló adatai szerint az elmúlt 35 év alatt kihalt az állatok egynegyede. Képek.

Dodó, a kipusztult állatok jelképe. Négy faja élt Mauritius, Réunion és Rodriguez szigetén. Körülbelül 75 cm hosszú, röpképtelen, szürke, fehér vagy sárga színű madár volt. Nem féltek az embertől, barátságosak voltak. A bizalom a vesztüket okozta, a matrózok furkósbottal öldösték le őket. 1960-ra kipusztultak.

racu.jpg

Fekete Emu. Ausztráliában és Tasmániában volt honos, laposmellű futómadár. 1804-ben fedezték fel, 1842-ben pedig az utolsó példány is elpusztult. A Párizsi Természettudományi Múzeumban nézhetjük meg egyetlen kitömött példányát.

emualt.jpg

Erszényes farkas vagy tasmán tigris. A szintén Ausztráliában és Tasmániában honos, kutyához hasonlatos erszényes ragadozó, a hátán elhelyezkedő csíkokról kapta a nevét. A telepesek juharai is vadászott, így nagy erőkkel kezdték vadászni, sőt a Tasmán kormány vérdíjat is kitűzött az állatokra. 1936-ban pusztult el az utolsó példány.

erszényes-farkas.jpg

Óriásalka. Észak-Amerikában, Grönlandon, Skóciában és Skandináviában élt. A röpképtelen 1 méternél is nagyobb halászmadár leginkább a pingvinekre emlékeztet (még sincs rokonságban vele). Az állomány hanyatlása az 1700-as években kezdődött, mikor is tonna számra pakolták a hajókra tetemüket. Leginkább húsáért vadászták, később (ahogy egyre kevesebb lett az élő egyed) már a múzeumok is jó pénzt fizettek érte. Az utolsó alkapárt 1884-ben ölték meg és adták el egy múzeumnak.

brehm-09-045-1_1.jpg

M056_1.jpg

Grey-törpekenguru. Felfedezőjéről nevezték el. Az elbeszélések szerint roppant gyors állat volt. Főleg prémje miatt vadászták. 1924-re 6 törpe kengurut számoltak, 1940-re pedig az utolsó ismert példány (az Adelaide állatkertjében) is elpusztult.

magr2.jpg

Falklandi pamparóka. Termetre kétszer akkora volt, mint az európai rókának. Roppant szelíd állat volt. Charles Darwin így írt róla: "Úgy gondolom, hogy mivel most a szigeteket gyarmatosítják, mielőtt az a papír elbomlana, melyre ezt az állatot rajzolták, azon fajok közé fogják sorolni, mely eltűnt a Földről." Így lett, 17 évvel később 1876-ban tűnt el.

duau2_1.jpg

Kaszpi tigris. Az egyik legnagyobb macskafaj, melynek hím példánya több mint 3 méterre is megnőhetett, súlya elérhette a 240 kg-t is. Kihalásának oka: vadászat. 1954-ben láttak utoljára Kaszpi tigrist. További kihalt alfajok: bali, jávai, dél-kínai - 28 éve nem látták)

kaszpi-tigris.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr115263154

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Yakk 2013.05.16. 18:55:34

Az indexen ezzel a címmel van kint a cikk:
"Jó ötlet-e a kihalt fajok újjáélesztése?"

A kérdésre nem kapjuk meg a választ a cikkből...

colorcam 2013.05.16. 21:26:58

Az Index2-re kikerülő cikkek címét nem mi generáljuk (ez esetben sajnos félrevezető).