Olympus SZ-16 teszt - Kishaver

Megjelent: 2013.04.29. 00:47
Írta: colorcam

Manapság minden tud fényképezni. Még az is, aminek semmi értelme… Ez eléggé megnehezítette a kompakt fényképezők helyzetét, hiszen most már nem feltétlenül szükséges egy szigorú értelemben vett “fényképező” ahhoz, hogy jó minőségű képeket készítsünk. Én személy szerint sosem voltam a fényképezős mobilok híve, pontosabban sosem estem hasra attól, hogy „fuuu, de sok megapixelt raktunk most bele".

DI_SZ-16_white__Product_000_XTL__x290.png

Sajnos nagyon nem csak a pixelek számától függ egy jó fénykép elkészítése. Régen voltak próbálkozásai a Sony Ericssonnak: már-már inkább fényképező volt a telefon, mint telefon, de valahogy mégsem lett akkora sikerük, mint várták. Kíváncsian várom, hogy az úgynevezett okos fényképezőknek mekkora piaca lesz az elkövetkező években. És hát mivel is tudják felvenni a harcot a kompakt gépek a telefonok ellen? Az egyik ilyen fő tulajdonság az optikai zoom és szenzor mérete. Ez a két legerősebb fegyverük, és az Olympus SZ-16 meg is tett mindent annak érdekében, hogy innentől kezdve a telefont csak telefonálásra használjuk.

Na, akkor mit is kapunk a pénzünkért: van benne egy 25 millis nagylátószögű obi, egy f3-6,9-es rekesz, egy 100-6400 iso, 1 /2,3 mm CMOS szenzor, szuper makró mód és a 24x-es optikai zoom meg a többi szuper jó dolog, mint a filterek, vaku stb.

Én sajnos a női darabot kaptam, ami fehéres gyöngyház fényben virított, szóval nem mertem vele messzire sétálni otthonról, nehogy meglássanak. Amit első pillanatra sem szerettem, hogy az akkumulátort nem úgy kell tölteni, mint ahogy eddig kb. minden gépnél megszoktam (kiveszem és berakom egy töltőbe), hanem magát a gépet kell rádugni. Na, most ez abból a szempontból király, hogy nem tudod elhagyni az akksit, de mivel a kábel nem valami hosszú, könnyen le lehet rántani az asztalról, vagy ha a földre rakod, akkor meg mesélnem se kell, mennyi baj érheti… Az, hogy a töltő csatlakozót rejtő fedőt csak egy 20 percnyi közelharc után tudtam levenni, önmagában nem baj, mert 1.) le kéne szoknom a körömrágásról 2.) ismét én vagyok a béna…

sz-16-white.png

Szóval a ház előtti parkban sétálgatva próbálgattam a gépet, amiben tényleg brutális a 24X zoom, de az is tuti, hogy minimum agysebésznek kell lennünk ahhoz, hogy remegés nélkül lefotózzunk vele valami távolit. Amit nagyon szerettem, az a szuper makró volt. Tök jól működött  és szép minőségű, részletgazdag fotót eredményezett.

A következő kritikus pont ezeknél a gépeknél a „hogyan fotózzunk nem tökéletes fényviszonyok között” című rész. Első körben általában mindenki felcsapja a vakut, mert hát ha sötét van, világítani kell, de rájövünk, hogy a hangyafasznyi villanó nem fogja tökéletesen bevilágítani a lekapcsolt világítású, a Duna túloldalán levő parlamentet. És hát kis gépeknél még marad az éjszakai mód, ami kézből fotózva nem mindig eredményes, végül pedig az iso. Ami itt meglepően jól működött. Nem, nem hasra estem és kukába dobtam a 6D-met, de ár-érték arányban és kompakt géphez képest 800-1600-on még használható képeket kaptunk. Az ilyen filteres hülyeségekbe nem megyek bele, mert szerintem nem az lesz a döntő szempont egy vásárlás alkalmával, hogy van-e a gépben neoklasszicista képhatású szűrő vagy nincs. Annyi szent, hogy ebben a masinában is van belőlük dögivel.

41YwnaW6WWL.jpg

Mindent összevetve a kis Olympus szerintem megéri az árát (olyan 70.000 Ft): Full HD videó, optikai megazoom, szuper makró. Nyaraláshoz, családi ünnepségekre tökéletes és megbízható darab.

A bejegyzés trackback címe:

https://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr985250824

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.