Őszintén a zeneiparról - interjú Bérczes Ádámmal

A dolgok változnak attól függetlenül, hogy ez elsőre tetszik vagy nem tetszik nekünk. Amikor viszont közelebbről kezdjük őket figyelni, rájövünk, hogy a megváltozott szituációban milyen szerepünk van, merre tudunk fejlődni bennük. Ez az utóbbi 20 évben szinte minden szakmára igaz, és nagyban befolyásolja a itthoni zenei világ működését is. A hazai helyzetekről és az élet adta fordulatokról Bérczes Ádámmal beszélgettünk.
img_8133.JPG

Kezdjük az interjút az CLS lemezkiadó megalapításával. Miként  szereztél tapasztalatot a szakmában és miért döntöttél úgy, hogy a saját utadat járva saját kiadót alapítasz?

1999-ben kerültem egy sajtóhirdetés útján a BMG lemezkiadóhoz, itt nemzetközi label manager voltam. Azaz én voltam felelős a BMG nemzetközi hálózataiban megjelentett zenék meghallgatásáért és magyarországi megjelentetéséért. Olyan művészek lemezein dolgoztam, mint Lou Bega, Eiffel 65, Blondie vagy éppen a Vad Angyal, Natalia Oreiro. 2000-ben átmentem az EMI kiadóba, ugyanilyen munkakörbe, ott Robbie Williams albumain, Kylie visszatérésén vagy épp a Gorillaz bevezetésén dolgoztam. Ezalatt keresett meg egy magyarországi klub hogy hozzak el nekik egy EMI-s előadót fellépni. Ez promóciós lehetőség volt a kiadónak, de a klub promóter segítségével rögtön három állomásos miniturnét szerveztünk, amiért még jutalékot is kaptam. Ekkor esett le a tantusz. Hogy ha behozok külföldi fellépőket, akkor könnyen teremtek tökét más művészek kiadói jogainak megvásárlásához. Ezt megbeszéltem egy barátommal és volt osztálytársammal, s aztán belecsaptunk a lecsóba. Hogy miért jutottam arra döntésre, hogy a saját utamat járjam? Sosem viseltem könnyen, ha megmondják, hogy mit csináljak, pláne, ha olyanok, akik szerintem még nem is helyénvalót javasoltak. Az EMI külföldi urai meg mindenképp a Radiohead-et akarták befuttatni nálunk, így folyamatosak voltak a csörteváltások. Békésebbnek tűnt a távozás.

Miért fogtál ezek után aztán más vállalkozásba?  

Úgy érzem a zeneiparban 15 év alatt elértem azt, amit itthon el lehet. Ezután úgy gondoltam, hogy most egy kicsit magamat is és a személyes ügyeimet is menedzselem. Mivel nekem is van saját mondandóm, közlendőm a világgal, ezért olyan felületeket hoztam létre, ahol jobban ki tudom fejezni mindezt. Ezért írok saját blogot vagy ezért hoztam létre a tudatbazis.hu oldalt és a tvhelyett.hu oldalt is. Ezért készítek újabban ismeretterjesztő filmeket és ezért fejlesztek mobilalkalmazást is. 

img_8118.JPG

Miben volt más egy énekes vagy zenekar megismertetésének a folyamata akkor, amikor te is nagy cégnél dolgoztál és miért változott ez mára meg?

Akkoriban az internet még nem terjedt el, ezért is volt mozgásterem a kapcsolati tőkémmel, amit kiadóként szereztem, valamint az angol-német nyelvtudással. Mivel nem volt még a net jelentős, ezért a többi média még hasított. Akkoriban, ha sikerült egy nagy tv-vel együttműködni egy reklámkampányban, az garantált eladást és bevételt jelentett. Valamint a rádiók is jobban a kiadókra voltak utalva, tőlük kapták a friss zenéket. Egyenrangúbb volt talán a viszony. Ma már elég, ha egy rádiós szerkesztő feliratkozik az előadó Facebook oldalára, Youtube-jára és akár előbb értesül egy újdonsáról, mint a kiadó. Az online-ia átvette a hatalmat, amit én nem bánok speciel, mert legalább tényleg a közönség választ. Az más dolog, hogy a közönségre is ráférne egy kis fejlődés.

Mi lesz szerinted ezek után a nagy kiadókkal, milyen irányba fog véleményed  szerint elmozdulni a szakma?

Hosszútávon nem látom indokoltnak a mai struktúrák megmaradását a zeneiparban sem. Ez nem azt jelenti, hogy a benne dolgozóknak ne lenne majd munkája, csak ezt új szerkezet szerint, szolgáltatásokban képzelem el, amiknek ma még tán neve sincs. Az biztos, hogy az internet összekapcsolta a fogyasztót és az „előállítót”, így a közvetítő szerepkörre, legyen az média (mit is jelent a média?), lemezkiadó, publisher, jogkezelő cég - hosszútávon nem lesz szükség. Persze túl nagyok ezek a szereplők, hogy ezt egyik napról a másikra meglépjék, illetve vannak, akik még fel sem ismérték, hogy a végjátékban vagyunk. Mára már adott az online környezet, a jövőben szükség lesz kreatív alkotókra, művészekre, ötletes marketingesekre valamint jó szoftverekre, amelyek az elszámolásokat végzik és pár olyan emberre, aki imád exceleket böngészni.

img_8137.JPG

Mit gondolsz, ebben a környezetben mi ma az előadók feladata és mi várható, mi lesz később?

Az előadók, művészek feladata nem a környezet függvénye, hanem személyes életcéljuké. Ha jól sejtem, a legtöbb színpadra lépő embert mozgatja egy erő, hogy adjon. Az lenne helyén való, ha tudatában lenne annak, hogy mit ad a közönségnek. Ehhez az kell, hogy tudatában legyen önmagának is, ennek útja az önismeret. Szóval az előadó feladata előbb az önismeret, majd az önkifejezésen keresztül mások „tanítása”, „felébresztése”. A művészet amíg világ volt a világ és a művészet művészet, előbbre vitte egy társadalom szellemét, minőségét. Ez szerintem mindenkori feladata a művésznek.

Milyen helyen képzeled el magad ebben a megváltozott világban? Mit fogsz csinálni és mi lesz a célod?

A hagyományos lemezkiadói szerepkörömet projekt alapú szolgáltatásra, tanácsadásra váltom. Ez nagyobb szabadságot biztosít nekem és a művészeknek is a közös munkára. Például lehet, hogy valakivel csak egy videoklipen ötletelek, és akkor az ahhoz tartozó bevételből kapok részededést. Én tőle és nem ő tőlem! De van, akinek csak egy megbízható digitális terjesztőre van szüksége, akkor neki csak ebben segítek. Olyan vagyok, mint az űttörő: ahol tudok segítek. Végülis erre tettünk esküt anno, nem?:)

Zene mellett pedig bővítettem a portfoliomat, úgy hívom, tartalmat gyártok. Ezek lehetnek a korábban már említett ismeretterjesztő filmek, a kétszemélyes beszélgetéstől kezdve akár egy nepáli útifilmig. De tartalmat gyártok, akkor is, ha csak egy koncertről tudósítok mobilkamerával, vagy amikor hangoskönyveket készítek. A youtube-ra dolgozom, ott hoztam létre saját médiámat. Havonta több mint egy millás megtekintésszámmal, akár pár tv csatornát is megverek! A lényeg, hogy akivel dolgozom, azzal mondandónk, üzenetünk megegyezzen, és kölcsönösen segítsük egymást, mert csak így tudunk valójában együttműködni.

 

Bérczes Ádám saját médiáiba itt nyerhetsz betekintést:

 

Pozsgai Brigitte

Fotó: Farkas Anna

 

 

További inspiráló interjúk:

"NEM AKARTAM SZÍNÉSZ LENNI" - BESZÉLGETÉS KAUTZKY ARMANDDAL

SZÓ-FORRADALMÁROK, AKIK MIATT SZERETÜNK MAGYAROK LENNI - INTERJÚ TAKÁCS ÁKOSSAL

DIVAT A TÚLÓRA - INTERJÚ A CULTIVO ALAPÍTÓJÁVAL

TEGNAP HAZUDTAM LEGUTÓBB A KOMMENTELŐKNEK - SIXX INTERJÚ

EGÉSZ NAP MELEGÍTŐBEN - INTERJÚ GRECSÓ ZOLI KORTÁRS TÁNCOSSAL

 

 

Haverkodjunk Facebookon is: WWW.FACEBOOK.COM/COLORCAMMAG

Instagram: COLORCAM_MAGAZINE

Kérdésed vagy észrevételed van? Esetleg figyelmünkbe ajánlanál valamit?

Oszd meg velünk kommentben vagy írj a HELLO@COLORCAM.HU-ra!


írta
colorcam
megjenelés
2015.10.20.    15:11
hozzászólás
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://colorcam.blog.hu/api/trackback/id/tr167894234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.